Két nap alatt felezték a bankadót
Ragaszkodunk ahhoz, hogy az év végével megszűnjön a bankadó, ennek érdekében minden jogi és egyéb lépést meg fogunk tenni - nyilatkozta még délelőtt lapunknak Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke, az MKB vezérigazgatója a szombaton bejelentett kormányzati tervvel kapcsolatban. Nem kellett sokat várniuk: a kormány tegnap délutánra már visszavonult. Például az eredeti bejelentéssel szemben mégiscsak megszüntetik a két évre behozott különadót. A kabinet szombaton még 50 milliárdot várt egy a biztosítókra is kiterjesztett és a korábbi ígéret ellenére fenntartott pénzintézeti adótól. Gál J. Zoltán tegnap már új terhet jelentett be: az állami kamattámogatás utáni 20 százalékos járulékot. Ebből már csak 25 milliárd forint lesz a bevétel, és a biztosítók ismét megússzák a pluszterhet.
A helyzet kísértetiesen hasonlít a másfél évvel ezelőtti kormányalakítás utánira. Akkor tíz nap alatt vonult vissza a kormány, most kettő volt elég ehhez. A biztosítók különadóztatását az eredeti, két évvel ezelőtti ötlet is tartalmazta - de azt, ahogyan akkor, már másnap sikeresen ki is vették a javaslatból. Az eredeti terv még azzal számolt: a pénzintézeti nyereséget terhelik meg nyolcszázalékos különadóval. Ám hamar kiderült: a bankok könnyen telepíthetik külföldre a profitcentrumokat, így a magyar kormánynak semmi sem marad. Miután az OTP "kivonulással" fenyegetett, a kabinet gyors tárgyalásokba kezdett - Gyurcsány Ferenc Draskovics Tiborral együtt látogatott el a bank vezetőihez. Miután a kormány helybement, képbe is került az új - a legnagyobb hazai bank számára jóval kedvezőbb - adóváltozat is. Ez a kamatnyereség hatszázalékos adóját tartalmazta - az új változat az OTP számára milliárdokkal kedvezőbb, a többi hitelintézetnek milliárdokkal rosszabb volt. Végül született a mostani megállapodás: a két évre (2005-2006-ra), átmeneti időre bevezetett adó választható lett - vagyis az adott bank úgy fizeti, ahogy az neki jó.
A mostani adóterv értesülésünk szerint ugyanúgy született, ahogyan az előző: a bankokkal folytatott előzetes egyeztetés nélkül. Gyurcsány Ferenc az érdekképviseletek előtt közölte, hogy - az eredeti megegyezéssel ellentétben - két év után is meghagynák a pénzintézeti különadót. A kormányfő indoklása szerint a magyar banki és biztosítói rekordnyereségek jó része az állami adókedvezményeknek és támogatásoknak köszönhető. Ennek a kijelentésnek felelne meg a mostani adóztatási technika: ez a legnagyobb terhet azon pénzintézeteknek jelentené, amelyek jó pozíciót szereztek a lakáshitelezésben. A legnagyobb szereplő e tekintetben (50 százalékos piaci részesedéssel) kétségtelenül az OTP Bank, utána következik az FHB és a HVB. A 25 milliárd várható bevétel legnagyobb részét így most valószínűleg az OTP fizeti majd be - feltéve, ha minden ugyanúgy alakul.
Támadás az adó ellen várható, a bankszövetség eleve alkotmányellenesnek és az európai versenyjogba ütközőnek tartja a külön terhet. Igaz: úgy tudjuk a visszavonulás hátterében is az alkotmányossági aggályok álltak, az új technika állítólag ebből a szempontból megállja a helyét. Az érvek szerint azonban a többletadó fenntartása nagyobb kárral járhat, mint haszonnal. A bankadó - a tervezett négyszázalékos szolidaritási adóval együtt - olyan magas terhelést jelent, amely a hitelintézetek tulajdonosai számára megkérdőjelezheti, érdemes-e Magyarországon pénzügyi szolgáltatásokat végezniük, és a nyereséget itt tartani - mondta lapunknak Erdei Tamás. És azt is hozzátette: tudomásul kell venni, hogy a nagyobb teher jelentkezik majd a banki és a biztosítási termékek áraiban, vagyis azt a piacnak kell majd megfizetnie.
Ráadásul a bankoknak más keresletszűkítő intézkedéssel is meg kell küzdeniük: a kormány szeptembertől kamat- és tőzsdei árfolyam-nyereségadót vezet be, és - az eredeti tervekkel ellentétben - nem csak az egymillió forintot meghaladó megtakarításokra. Erdei Tamás azt elismeri: erre a lépésre már korábban is szükség lett volna. Megítélése szerint az adó tervezett, húszszázalékos mértéke is megfelel a nemzetközileg elfogadottnak. Bevezetésének azonban versenysemlegesnek kell lennie - hangsúlyozta az elnök, aki szerint bármilyen kivétel beavatkozás lenne a piaci versenybe. (Márpedig a terv szerint a hosszú távú állampapírok, a nyugdíj-előtakarékossági és a lakástakarék-pénztári betétszámlák adómentességet élveznének.)
