A május közepén nyilvánosságra hozott első becslés alapján a GDP az első negyedévben 4,5 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,3 százalékkal haladta meg a 2005 első negyedévit. A kiigazítás nélküli adatok szerint a gazdasági növekedés tavaly az első negyedévben 3,2 százalék, a másodikban és a harmadikban 4,5-4,5 százalék, a negyedikben 4,3 százalék volt.

Így 2005-ben a GDP 4,1 százalékkal nőtt 2004-hez képest. Naptári hatás kiszűrésével tavaly a gazdasági növekedés 4,3 százalék volt. Az első negyedévben 4,2 százalékkal, a másodikban és a harmadikban 4,3-4,3 százalékkal, míg a negyedikben 4,5 százalékkal bővült a gazdaság.

A KSH összegzése szerint az idén az első negyedévben a gazdasági növekedést termelési oldalról elsősorban a feldolgozóipar jelentős teljesítménynövekedése húzta.

A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban a termékek és szolgáltatások kivitele, valamint a beruházások nőttek. A háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének. A magyar gazdaság teljesítményének változása hosszabb időszakot tekintve követi a világgazdaság tendenciáját.

A magyar GDP növekedési üteme az utóbbi negyedévekben kissé csökkenő mértékben, de továbbra is jelentősen (az első negyedévben 2 százalékponttal) meghaladja az Európai Unióét - áll a KSH jelentésében.

Nem okozott meglepetést az MTI által megkérdezett elemzőknek a pénteken publikált első negyedévi GDP adat, akik a csütörtökön bejelentett megszorító intézkedések miatt a második félévben alacsonyabb, 3,5-4 százalék közötti bővülést valószínűsítenek.

A május közepén nyilvánosságra hozott első becslés alapján a GDP  az első negyedévben 4,5 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,3  százalékkal haladta meg a 2005 első negyedévit.

Réczey Zoltán a Buda-Cash Brókerház Rt. elemzője hangsúlyozta,  hogy a 4,4 százalékos negyedéves adat egészséges szerkezetű, dinamikus növekedést tükröz. Az export és a beruházások kedvező  mértékben bővültek míg a lakossági fogyasztás növekedése elmaradt a  GDP bővülési ütemétől - mondta. Az elemző középtávon csökkenést valószínűsít, de drámai  változást nem vár a GDP-t illetően a most bejelentett megszorító  intézkedések miatt. Elmondta, hogy a bevételnövelő és kiadás visszafogó intézkedések elsősorban a lakossági fogyasztás  növekedésének csökkenő ütemében jelentkeznek majd. Hozzátette: a  magas bázis is közrejátszik majd abban, hogy a második a félévben a GDP az eddiginél lassabban, várhatóan 3,5-4 százalék között bővül.  Réczey Zoltán szerint a javuló európai konjunktúra részben  ellensúlyozza majd a növekedés lassulását.

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője kiemelte, hogy a második negyedévben, a választásokat megelőzően dinamikusan nőttek az állami  beruházások és a jelentős fiskális költések miatt a negyedéves adat várhatóan 4,7 százalék közelébe emelkedik. Ugyanakkor hozzátette, hogy az év második felében és a jövő év elején már jelentkezik a megszorító intézkedések hatása. Ekkorra a ma még pontosan nem ismert intézkedések mindenkit elérnek - mondta, hozzátéve, hogy az év végén várható reálbér csökkenés a lakossági fogyasztás növekedését tovább mérsékli. Az elemző úgy vélte, hogy az év végére és a jövő év elejére a  bővülés üteme 3,5 százalék alá is csökkenhet. Az államháztartás hiányát javító várható intézkedések ellenére  Suppan Gergely úgy vélte, hogy az egész évre előre jelzett, 4,2 százalék körüli növekedési prognózisuk teljesülhet. (MTI)