Oszkár tudja, de nem mondja... Ezt a népszerű Verdi-operaslágert dúdolták tegnap a Pénzügyminisztériumban a tárca, a jegybank és a Nemzetközi Valutaalap delegációjának tagjai. Sejteni lehetett ugyanis, hogy a bő egyhetes, szokásos éves konzultációra ideérkezett szakértők nagyjából tudják, mit rejt a hamarosan megalakuló új kormány programja, de nem kívánták megelőzni a bejelentéseket. Veres János ügyvezető pénzügyminiszter sem akart a hivatalos folyamatok elébe vágni, de azért jelezte, a számokban vita van. Így nem derült ki, hogy amit az IMF mond, az valójában már többé-kevésbé azért számba veszi-e a várható intézkedések hatását vagy nem, a papírra vetett prognózis csupán becslés-e vagy megalapozott számokon alapszik. Ashoka Mody, az IMF európai főosztályának igazgatóhelyettese mindenesetre azt mondta, becsülték a hiányt.

Az IMF az alapokmányának negyedik cikkelye szerint évente áttekinti a gazdaság helyzetét, ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek nem kötelező érvényűek, minthogy Magyarország számára a nemzetközi szervezet nem ad pénzügyi programot. A szakértők beszámolója főként a költségvetéssel foglalkozik, amelyet a hiány sorozatos túllépése jellemez, ami aláássa a stabilitást és a növekedést. A globális befektetői hangulat ingadozása ilyen körülmények között pénzügyi válság kialakulásának kockázatát hordozza magában. Az IMF ugyanakkor úgy látja, hogy e veszélyekre reagálva a kormányprogram üdvözlendő kezdeményezéseket tartalmaz, jól ismeri fel a szükséges korrekció mértékét, de a mérlegelés alatt álló adóintézkedéseket újra kellene gondolni.

- A büdzsé és a globális fenyegetettség olyan politikai lehetőséget kínál, amit fel lehet és fel kell használni az állami pénzügyek alapvető átalakítására - mondta Mody tegnap, s ebben egyetértett vele Veres János is. Az IMF szerint ez azt jelenti, hogy csökkenteni kell a kiadások GDP-hez mért arányát, szélesíteni kell az adóalapot az igazságosabb közteherviselés érdekében, a szociális és jóléti programokat a leginkább rászorulókra kell szűkíteni. Továbbá: mérsékelni a gazdaságpolitika változékonyságát, visszaállítani a költségvetés hitelességét, eltörölni az árfolyamsávot, visszafogni a kereskedelmi banki devizahitelezést, költségvetési reformot megindítani a foglalkoztatottság növelésére és a versenyképesség javítására, valamint az uniós alapokat abban felhasználni.

Mindezek előrebocsátása után az IMF úgy becsüli, hogy idén a GDP 10 - uniós számítás szerint, a nyugdíjreform miatti korrekcióval számolva 8,5 - százalékára rúghat a költségvetés hiánya, ha az állami és magánszféra társulásából származó hatásokat is figyelembe vesszük, akkor a 11 százalékára. Igaz, Mody jelezte, nem tartozik az IMF illetékességébe az Eurostat által alkalmazott számvitel elbírálása. A konzultációk nyomán viszont a Valutaalap úgy látja, hogy 2007-re jelentős hiánycsökkentést tervez a kormány, de ennek mértéke a szervezet szerint legfeljebb a GDP 2-2,5 százaléka lehet, ebben az esetben a gazdasági növekedés és az infláció üteme 3,5 százalék körül alakulhat. Ha nagyobb a kiigazítás, és annak alapja jórészt adóemelés, akkor a növekedés három százalék alá süllyedhet. A folyó fizetési mérleg a GDP kilenc százalékáig mehet fel, az államadósság - a garanciákkal és a "magánköz" beruházásokkal - elérheti a GDP 65 százalékát, az összes külső adósság, ideértve a vállalatokéit is, a 81 százalékot.

Az euróbevezetés feltételeit ebben a kormányzati ciklusban egy olyan kiigazítással lehet elérni, amely a GDP hét százalékát teszi ki. Kiadáscsökkentést ösztönöz az IMF. A fentebb felsorolt ötleteket kiegészíti újabbakkal: egyéni egészségügyi számlák bevezetését, a nyugdíjak inflációs korrekcióját, a nyugdíjkorhatár emelését, a 13. havi nyugdíj eltörlését az újonnan nyugdíjba menők esetében, a rokkantsági nyugdíj odaítélésének szigorítását, a korkedvezményes nyugdíjformák kiiktatását javasolja. A bevételi oldalon előnyben részesítené az ingatlanadót, a nyugdíjak megadóztatását, a kamatadó alkalmazását a tőzsdei jövedelmek esetében. Egyetért a 2005-ben meghirdetett adóreform elhalasztásával, de kockázatosnak találja az élőmunka és a tőke adóterheinek ad hoc emelését.

Mody még felhívta a figyelmet a költségvetési átláthatóság javítására. Hozzátette: gyors változásra nem lehet számítani a költségvetés szerkezetének átalakításában, de következetes munkával néhány év alatt már érzékelhetőek lennének a kedvező hatások. Az IMF-delegáció vezetője egyébként azt mondta, hogy prognózisuk becslés, hiszen nem ismerik a következő hetekben meghirdetendő intézkedések részleteit. Viszont érzékeltette, minden információt megkaptak, amit kértek.

Az IMF-álláspont részleteiről nem is bontakozott ki vita. Veres azt hangoztatta, hogy az ajánlásokat is megfontolják, az új kormány gyorsan számolni fog, s majd ennek nyomán kialakul az idei deficitcél is. Az eddig érvényben lévő 4,7 százalékot nem említette. Kovács Álmos helyettes államtitkár is csupán két dologra hívta fel a figyelmet: a kormány - miként tavaly - most sem ért egyet az árfolyamsáv eltörlésével, ilyen lépést nem tervez. Továbbá: a folyó mérleg hiánya helyett jobb a finanszírozási igényt szemlélni, ami az uniós pénzek miatt a GDP 1-1,5 százalékával kisebb lesz a következő években.

Tőzsdei mélyrepülés Európában

Az amerikai jegybankelnök, Ben Bernanke hétfő esti megjegyzései a kamatemelés folytatódásának lehetőségéről a mélybe döntötték kedden az európai tőzsdéket. Magyar idő szerint kedd délután a New York-i tőzsde is látványos eséssel nyitott. Az amerikai és egyes találgatások akár fél százalékpontos eurózónás kamatemelés esélye nyomán nagyot zuhant a londoni, a frankfurti és a párizsi börze indexe is. A másfél-két százalékos hanyatlás éreztette hatását a hétfőn zárva tartó budapesti és varsói tőzsdén is: háromszázalékos veszteséget könyveltek el. A BUX 732 pontos csökkenéssel 21 353 ponton zárt kedden.

Bernanke szavai kissé megtámogatták a hétfőn az euró ellenében éves mélypontra süllyedt dollárt. A magyar valuta csak kissé gyengült az euróhoz képest, amelyet 263 forint körül jegyeztek kedden.

Ashoka Mody és Veres János. Tudjuk, hogy tudják, hogy tudjuk