Az ötödik menet
Magamat mélyen (nem hívő) meggyőződéses baloldali (szolidaritáselvű) és szabadelvű (a személyi szabadság és önrendelkezés vonatkozásában) liberális világnézetűként jellemzem. Ebből eredően akár mindenben egyet is érthetnék a szabad demokratákkal, de egyes döntéseket mégis vitatok.
A fővárosi közlekedés szervezés-fejlesztés terén elért igen gyenge eredmények alapján állítom, hogy a jelenlegi főpolgármester alkalmatlan a székére. Mindennapi munkám napi gépkocsihasználatra kényszerít. Több mint tíz éve naponta ingázok a XVIII. kerületből a XVII. kerületen és Pécelen át Gödöllőre. A napi munkába járás időszükséglete gépkocsival 50 perc, ugyanez BKV-val és MÁV-val 1 óra 40 perc. A költség gépkocsival kb. 1500 forint (nagy része adó), BKV-val és MÁV-val (jelentős állami támogatással) 1800 forint naponta. Mint a számokból látszik, a gépkocsihasználat megkerülhetetlen kényszer. Az elmúlt 16 év budapesti úthálózat-fejlesztése több mint dilettáns. A 400 ezer lakosú szlovén főváros, Ljubljana négy-öt év alatt a belvárost körülvevő lesüllyesztett autópályát épített, ezzel jelentősen csökkentve az átmenő forgalmat, illetve az emberek közlekedéssel eltöltött időveszteségét. Nem igaz, hogy Budapesten az elmúlt időszakban nem volt pénz úthálózat-fejlesztésre. (Lásd: Hungária és Könyves Kálmán körutak, araszolás lámpától lámpáig.) A fejlesztés alapvetően vezetői döntés és akarat kérdése, a többi - forrás-hozzárendelés - politikusi hozzáálláson múlik.
A metró építésének ügye leállt, helyette lett pereskedés, a BKV támogatása megszűnt. Ugyanakkor nem a forrás hiánya volt az orbáni döntés oka, hanem a főváros egyfajta büntetése. Ebből a helyzetből - a részletek ismerete nélkül állítom - ki lehetett volna jönni. Csakhogy az akarnok Orbánnal szemben egy akarnok Demszky állt. A metróper kapcsán a főpolgármester úr zárolt 30 milliárd forintot. A tavalyi nagy fővárosi útfelújítások költsége 10 milliárd körül volt. Vagyis D. G. - minden bizonnyal sok szakértői javaslatot meghallgatva - háromévi útfelújítási pénzt zárolt egy értelmetlen pereskedés érdekében. Én - egyszerű választópolgárként - lehetek okos az események után, a politikusnak azonban az események bekövetkezése előtt kell bölcsnek, előrelátónak lennie.
Demszky Gábor inkább a küzdelem, mint a békés építés embere, márpedig most nem küzdeni, hanem építeni szükséges. Nem jó szívvel teszem, mégis leírom: kérem, lépjen vissza!
