Rend, fegyelem, törvényesség.

Rendetlenség, fegyelmezetlenség, törvénytelenség.

Az első három szó Kisteleki István MLSZ-elnök jelszavát rejti; a második három az én szerény véleményemet tükrözi. A félreértések elkerülése végett: mindketten ugyanarról beszélünk.

Kisteleki István ligavezetőként és szövetségi elöljáróként már többször is ellentmondott magának, amikor, például, arról beszélt: sem ez, sem az nem kíván lenni; aztán persze lett. Közben - biztos, ami biztos - lecsalózta az akkor még Bozóky Imre vezette komplett magyar futballvezetőséget (ellenpont gyanánt: az elmúlt érában valóban elképesztő összegek repültek ki az MLSZ-ből), ám az iméntieket mellékes momentumoknak is vehetjük akár; hanem a rend...

Az éppenséggel nyomaiban sincs.

Olyannyira nincs, hogy az MLSZ beazonosíthatatlan fellebbviteli licencadó bizottsága csütörtökön valamennyi (16) NB I-es labdarúgócsapatnak megadta a rajtjogot a következő évadra, jóllehet az egyletek jelentős része legalábbis súlyos adóssággal küzd, s fogalma sincs, miből fizet. Márpedig az indulás feltétele - miként azt Kisteleki sulykolta rendre - az, hogy csak rendezett hátterű garnitúra vehet részt a küzdelmekben. Idézhetek a versenykiírásból is (3/h pont): "A sportszervezet rendelkezik és a bajnokság teljes időszaka alatt rendelkezni fog mindazon személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel, melyek szükségesek a bajnokságban való részvételhez, a jelenleg ismert és jövőbeni vállalt pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez."

Mármost - kiemelés tőlük - a Paks e pillanatban bevallottan nyolcvanmillió forinttal "rendelkezik", noha 280 millióra lenne szüksége, a Honvéd kisebbségi tulajdonosa saját társulata ellen kért csődeljárást, miközben a legnagyobb tartozást felhalmozó FTC vezetője a licencmegadás napján a következő biztosítékot adta (idézet az MTI jelentéséből): "...a jövő csütörtökön jár le a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által kiírt tender határideje, s azután hamarosan lehet új tulajdonosa a labdarúgó zrt.-nek, de a klub szerdai tisztújító közgyűlését követően egyébként is készül egy stratégiai terv az adósságkezelésre, amit a jövő héten tudnak átadni az illetékeseknek."

Értik, ugye.

Ugyanezen a napon amúgy Kisteleki, aki immár eddigi támogatóinak többségével is szembement, a távirati iroda szerint "...nehezményezte, hogy a tartozásuk miatt kizárással fenyegetett klubok közül még egyik sem kereste meg, s nem terjesztette elő konkrét gazdasági elképzeléseit az adóssággal kapcsolatban. Újra elhangzott, hogy a (reorganizációs hitelből fakadó - A szerk.) mintegy 500 milliós adósságot feltétlenül vissza kell fizetni." Halkan jelzem: júniusi szavak ezek. És - messzire ne menjünk - áprilisban Kisteleki még olyasmiket nyilatkozott a Nemzeti Sportnak, hogy "nem igazán kenyerem a kompromisszum", aztán "egyszer végre az igazi változásoknak kell bekövetkezniük", végül "az a csapat, amelyik június tizenötödikéig nem tudja rendezni az adósságát, nem indulhat a bajnoki küzdelmekben".

Ha esetleg megkavarodtak volna, segítek: pillanatnyilag Kisteleki István részben szemet huny, részben - kezdeti keménykedése után - legföljebb nehezményez, a végeredmény pedig az, hogy a magyar labdarúgás a meganynyi harcos jelszót követően ugyanazon az úton döcög tovább, amelyen eddig.

Nincsenek pótolhatatlan emberek - mondta magáról Kisteleki.

Stimmel.