A túlélő pótszobor
"Sajnos a szobor kitűnő, a főváros köztéri szobrainak egyik legsikerültebbje" - írta érezhető sajnálkozással Savoyai Jenő várbeli, a palota főhomlokzata előtt álló emlékművéről csaknem negyven évvel ezelőtt a Budapest folyóirat szerzője. 1966 októberében jelent meg Szalatnai Rezső szenvedélyes írása, akkor, amikor az első látványos eredményeket hozta az egykori királyi palota helyreállítása. A szerző "gonosz törpének" titulálta benne a zentai csatában győztes hadvezért, aki bár kiűzte hazánk földjéről a török hadakat, magyarellenességével évszázadokra biztosította magának a hű hazafiak utálatát.
Végkövetkeztetése méltó volt a kiinduláshoz: "Róna József szobra ellen semmi kifogásunk, művészi alkotásként változatlanul meg kell tartanunk, csak épp nem a mai helyén. Nem vagyunk szoborrombolók elfogultságból, gyűlölködésből. ... A művészeti alkotásnak, mely méltatlanul örökíti meg a hazánkat gyarmatsorba rángató ellenségünket, találunk helyet másutt, a főváros más pontján, talán egy parkban, de nem állhat a fő helyen, országvezénylő gesztussal nem kísérthet feketén a Vár élén!"
Az irodalmár kifogása épp az volt Savoyai Jenő ellen, hogy szobrát Ferenc József vásárolta meg a főváros számára; ő, aki korábban a Pestet rommá lövető Hentzinek állított emléket a Szent György téren.
A dolog persze nem így történt. Róna Józseftől eredetileg Zenta városa rendelte meg a hadvezér lovas szobrát a talapzaton két rabságba vetett törökkel és két bronz domborművel. A megrendelő azonban nem tudta kifizetni az alkotást, így azt 1899-ben Róna a Műcsarnok tárlatán állította ki.
A várbeli királyi palota nagyszabású kibővítésén dolgozó Hauszmann Alajosnak is nagyon megtetszett a míves barokk alkotás, így bizonyára az ő tanácsára javasolta Széll Kálmán miniszterelnök az uralkodónak, hogy vásárolja meg. A szobor így került a város talán legszebb pontjára. Vigand Rezső korabeli leírása szerint rendkívül szép környezetben állt a Várkert tetején: "Gyönyörű széles terasz, pompásnál pompásabb virágágyakkal és a világ egyik legfelségesebb kilátásával terül el előttünk ... A kupolacsarnok alatti Habsburg-terembe két oldalán bronz és kőszobor alakokkal díszes lépcső vezet, alatta bronz alakkal díszes szökőkút". A harmincas években már - tudósít Megyery Ella - másról is nevezetes volt ez a hely: "Savoyai Eugén könnyed eleganciájú, barokk bronz lovasszobra uralkodik ezen a franciás ízlésű parkon, ahol tavaszonként a kormányzói család garden partija gyűjti össze a pesti társaság créme de la créme-jét".
Más kérdés, hogy Hauszmann eredetileg úgy tervezte, Savoyai generális szobra csak ideiglenesen foglalja el a palota előtti helyet. A főlépcső előtti pontra Ferenc József lovas szobrát szánták, a zentai győző alakmása csak arra szolgált, hogy kitapasztalják, mekkora legyen és hová helyeztessék a végső mű. Az azonban sosem készült el. A bronz Savoyai Jenő viszont túlélt két háborút, és a palota lecsupaszítását, szerencsétlen modernizációját is. Mint az jól látható, még Szalatnai Rezső kiáltványa is visszhangtalanul maradt.
