Megszüntetnék az etnobizniszt

helyi voks 2006 kisebbségi önkormányzatok

Mától július 15-éig kérhetik a kisebbségi névjegyzékbe való felvételüket mindazok, akik jogosultak erre, és részt kívánnak venni a kisebbségi önkormányzati választáson.

Az elmúlt évben megváltoztak a kisebbségi önkormányzati választás szabályai. 1994-től, a kisebbségi törvény első alkalmazásától kezdve bárki szavazhatott a kisebbségi önkormányzatok tagjaira, aki a magyar választói névjegyzékben szerepelt, függetlenül attól, hogy volt-e valaha is bármilyen személyes kötődése az adott kisebbséghez. A kisebbségi önkormányzatok működésére jelentős összegeket költ az állam. Egy öt főből álló települési kisebbségi önkormányzat kötelező támogatásként évente mintegy 700 ezer forintot kap, amit a település önkormányzata kiegészíthet. Áttekinthetetlen, hogy az állam és az önkormányzatok mennyit költenek kisebbségi célokra, de bizonyos, hogy több milliárdot évente. Nemegyszer volt szó a nyilvánosságban is arról, hogy némelyek visszaéltek a lehetőséggel, és a kisebbségi képviseleti támogatásból úgymond "etnobizniszt" csináltak - megszervezték saját megválasztásukat, és tisztes összegeket költhettek magukra.

Az új szabályozás megpróbál javítani e helyzeten, de megoldásaiban sok a kérdőjel. A törvény 2005-ös módosítása szerint csak az választhat és lehet választható a kisebbségi önkormányzati választáson, aki június 1. és július 15. között felveteti magát a kisebbségi választói névjegyzékbe. Ezt településenként a jegyzői irodához levélben vagy személyesen eljuttatott nyilatkozatban tehetik meg az állampolgárok. A nyilatkozathoz szükséges űrlapot és tájékoztatót május végéig valamennyi jogosult megkapta. A névjegyzékbe felvetteknek ismerniük kell az adott kisebbség nyelvét és kultúráját. Ezt azonban gyakorlatilag nem ellenőrzik. Ha az adott kisebbségi közösség nem fogadja el valakinek a nyilatkozatát, akkor az érintett bírósághoz fordulhat.

A bizonytalanságot tükröző beadványok miatt soron kívül válaszol a kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatos kérdésekre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala.

l A kisebbségi törvény tizenhárom népcsoportot sorol fel, és ez a szám a törvény elfogadása, tehát 1993 óta nem változott. A kilencvenes évek közepén a magyarországi kínaiak, az ezredforduló után a hunok szerették volna kisebbségként bejegyeztetni magukat. A kínaiak végül visszaléptek, a hunok kérelmét pedig a parlament utasította el. A zsidó kezdeményezés viszont másoknak is kedvet csinált: egy magánszemély a bunyevác, az Orosz Hagyományőrzők Kaposvári Egyesülete pedig az orosz kisebbség elismertetése érdekében kíván aláírásokat gyűjteni. Az íveket az OVB már hitelesítette. Úgy tudjuk, az orosz kezdeményezés ellen beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. (Cz. G.)

Hivatalosan nyilvántartásba vett kisebbségek létszáma

Forrás: 2001-es népszámlálás, MTI Sajtóadatbank

Kisebbség	Saját bevallás alapján	Nemzetiségi szervezetek becslései
Roma	190 046	400 000-600 000
Német	62 233	200 000-220 000
Szlovák	17 693	100 000-110 000
Horvát	15 620	80 000-90 000
Román	7 995	25 000
Ukrán	5 070	7 000
Szerb	3 816	5 000
Szlovén	3 040	5 000
Lengyel	2 962	10 000
Görög	2 509	3 000
Bolgár	1 358	3 000
Ruszin	1 098	6 000
Örmény	620	1 500
Összesen	314 060	845 500-1 085 500

Még hiányzik ezer szignó

Alapos felbolydulást okozott a zsidó közéletben az a kezdeményezés, hogy nyilvánítsák törvényben elismert kisebbséggé a zsidóságot. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke is tiltakozott, mondván: nem lenne se célszerű, se bölcs döntés, ha az Országgyűlés nemzeti kisebbségi státust adna a zsidóságnak. Másvalaki alkotmánybírósági beadvánnyal próbálta megakadályozni a terv megvalósítását. Hiába. Az AB kinyilvánította: részéről nincs akadálya annak, hogy a zsidóságot is felvegyék a kisebbségek sorába.

Miután az AB zöld jelzést adott, úgy tűnt, a feladat könnyebbik része következik, és már csak ezer támogató aláírást kell összegyűjteni. A kezdeményezők - közöttük Deák Gábor könyvkiadó, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapítója és Szegő András, egy vállalkozói iroda vezetője - biztosra vették, hogy könnyen összejönnek az aláírások. Tévedtek. A rendelkezésre álló két hónapból egy már eltelt, de az ezer támogató nagy része még hiányzik.

A választások miatt szünetet kellett tartani, az aláírásgyűjtés csak most folytatódhat. Bonyolítja a helyzetet az új rendszer, jelesül az, hogy nyilatkozatban kell vállalni az adott kisebbségi közösséghez tartozást. A zsidósághoz való tartozásról értelemszerűen nem lehet nyilatkozni, hisz ilyen kisebbség pillanatnyilag nem szerepel a törvényi felsorolásban. Majd csak akkor szerepelhet, ha meglesz az ezer aláírás, azokat hitelesíti az OVB, a parlament pedig megtárgyalja és jóváhagyja a kisebbséggé nyilvánításról szóló előterjesztést. És akkor mi történik? Kiküldenek újabb nyolcmillió borítékot? Aligha. Idő se nagyon lesz rá.

Távolról sem biztos, de tegyük fel: összegyűlik az ezer aláírás. A legvalószínűbb akkor is az, hogy a zsidóság az elkövetkező ciklusban saját önkormányzatok nélkül, korlátozottan gyakorolhatja kisebbségi jogait. (Cz. G.)

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.