Egy budapesti és mondjuk egy római cím megadásával háztól házig megtervezi az útvonalunkat egy ingyenesen hozzáférhető internetes honlap. A www.viamichelin.com útvonaltervezője kinyomtatható itinert készít, pontosan rögzítve, hogy hanyadik kilométernél, melyik táblánál kell elkanyarodni, mennyi az útdíj, a várható benzinköltség és a menetidő. A programban azt is beállíthatjuk, hogy csak ingyenes utakon vagy esetleg a leggyorsabb megoldást választva, végig sztrádán kívánunk haladni. A műholdas, GPS-alapú navigáció pedig folyamatos grafikus és élő hangos "idegenvezetéssel" segíti a célba jutást.

Mindezzel a nyomtatott térképkiadás nyilvánvalóan nem tud versenyezni, az ágazat azonban - a lapunk által megkérdezett szakértők szerint - elsősorban nem emiatt van nehéz helyzetben. Göndöcs Péter, a Hiszi-map Térképészeti Kft. ügyvezetője szerint a szakma immár egy évtizede folyamatos túltermelési válsággal küszködik, amit legfeljebb csak felerősít a digitális alternatívák terjedése. - Nekünk van egy specialitásunk, a megyeatlasz az adott megye összes településének térképével. Ezt használják az önkormányzatok, a rendőrök, a mentők, a tűzoltók, az üzletkötők. Erről a területről vélhetően a műholdas navigáció sem szorít ki minket - állítja.

Hasonlóan kényelmes helyzetben van a falitérképek területén erős Stiefel Eurocart Kft., illetve a legnagyobb példányszámban fogyó térképeket, az iskolai atlaszokat gyártó Cartographia. Ferkai Tibor, a Topográf Kft. művészeti vezetője is úgy véli, a túlélés egyik lehetséges módja a speciális, nehezen elektronizálható kiadványok készítése - az ő cégük például megrendelésre "céges arculatú" térképeket gyárt, amelyeket azután például egy autókereskedő ad ajándékba a nála kocsit vásárlóknak.

A nyomtatott térképek piacán az egyre kisebb tortáért élesedő verseny folyik, a legnagyobb küzdelem a Budapest- és a Magyarország-atlaszoknál tapasztalható. Ezekből Szarvas András térképész mérnök szerint az előző évtized elején a Cartographia 150, illetve 300 ezret is eladott évente - jelenleg a tíz nagy kiadónál összesen nem fogy feleennyi sem. Az árak látványosan zuhannak, hiszen a kiadók közül csak az marad életben, aki be tud jutni az árleszorítás minden eszközével szívesen élő benzinkutak és hipermarketek polcaira (emiatt zsugorodott a nemrég még 30-40 tagú kiadói mezőny a harmadára). A másik "versenyérzékeny" területen, a Magyarország- és Európa-autótérképeknél látszik meg a leginkább a térinformatikai megoldások elterjedésének hatása: ezek forgalma az utóbbi két-három évben látványosan és egyre gyorsuló ütemben csökken.

Göndöcs Péter úgy látja, a középkorú réteg egyelőre nem vevő az új technikára. - A jó térkép olyan, mint a jó könyv: élvezet kézbe venni, forgatni. Biztos vagyok benne, hogy bizonyos területeken a digitális megoldások bejövetele ellenére is fennmarad - hangsúlyozza, hozzátéve: a legfeljebb egy-kétezer forintos papírtérkép ma még sokkal könnyebben elérhető, mint a tíz- vagy százezrekbe kerülő navigáció. Szarvas András is úgy véli: tartós együttélésre kell berendezkedni, például a turistatérképek népszerűségét egy jó darabig biztosan nem fenyegeti az e téren kevesebbet tudó elektronika. - A nyomtatott és a digitális térkép nem ugyanaz a kategória, a kultúrember a jövőben valószínűleg mind a kettőt megveszi - jósolja a térképész.