"Nem tudjuk, hogy a vadmadarak a vírus tartós hordozóivá válhatnak-e. Nem támogatjuk az olyan intézkedéseket, amelyek keretében tömegesen ölnek le vadmadarakat. Ha ezeknek az állatoknak van is szerepük a betegség terjedésében, az egyetlen megoldás, hogy figyelni kell őket" - jelentette ki Joseph Domenech, a FAO állategészségügyi szolgálatának vezetője.

Robert Webster, az egyesült államokbeli St. Jude gyermekkórház professzora, vezető madárinfluenza-szakértő szerint az emberek és a baromfikereskedelem globalizációja a betegség terjedésének fő oka.

"Az emberek beláthatják, hogy a madárinfluenza talán egyik legfontosabb terjesztője az ember, illetve a kereskedelem globalizálódása" - mondta a professzor. Hozzátette: bizonyíték van arra, hogy a vándormadarak segítették a madárinfluenza átterjedését Mongóliából Kínába, és hozzájárultak ahhoz is, hogy a vírus Ázsiából Európába, Közép-Ázsiába és Afrikába jutott.

Ugyanakkor kijelentette, hogy a szakértőknek nagy figyelmet kell szentelniük az élő és a fagyasztott baromfi kereskedelmének, és össze kell hasonlítaniuk a kereskedelmi útvonalakat a vírus földrajzi terjedésével.

A konferencián több mint 300 tudós és állategészségügyi szakértő vesz részt a világ száz országából. A konferencia célja megállapítani, hogy a vadmadarak mennyiben okolhatók a fertőzés terjedéséért, hogyan lehet megállítani a további terjedést, és hogyan lehet felkészülni arra, ha a vírusnak kialakul az embereket tömegesen megfertőzni képes mutációja.

"Vadmadarak képesek bevinni a vírust egy bizonyos területre, de a betegség általában emberi mulasztás miatt terjed el, például a baromfigazdaságok hiányos higiéniai feltételei, a baromfikereskedelem laza ellenőrzése miatt" - mondta Juan Lubroth, az állategészségügyi szolgálat egyik magas rangú tisztségviselője. A szakértők még mindig nem tudják, hogy mely vadmadarak vannak kitéve leginkább a betegség veszélyének, és a vírustól való megfertőződés után még meddig képesek helyváltoztatásra és a fertőzés továbbadására - tette hozzá.

Az is talány, hogy a Délkelet-Ázsiában 2003-ban terjedni kezdett vírus miért csak tavaly terjedt át Európára és Afrikára, és miért olyan hirtelen - mondta Samuel Jutzi, a FAO állattenyésztési és -egészségügyi részlegének igazgatója még hétfő este. Oroszországi és kelet-európai betegséggócok esetében bizonyított, hogy az adott területekre vándormadarak vitték be a vírust, de afrikaiak esetében nem - tette hozzá.

Egy eldugott indonéziai faluban nemrégiben bekövetkezett halálesetekre utalva, amikor egy egész család halt meg madárinfluenzában, és felmerült a vírus emberről emberre terjedésének a lehetősége, Robert Webster közölte: nem zárható ki, hogy a család tagjai mégis érintkeztek baromfival.

"Nincs bizonyíték arra, hogy a betegek szárnyasokkal érintkeztek. De ez a falu elmaradott, és nagyon nehéz teljes egészében kizárni a baromfival való érintkezést" - mondta a szakértő.

(forrás: MTI)