Kovács László adó- és vámügyi biztos a brit napilap szerint szerdán Brüsszelben mutatja be tervét, amelyet néhány nappal később a tagországok pénzügyminiszterei is megvitatnak. Az előterjesztés több megoldási javaslatot is felvet, így a tagállamok közötti együttműködés fokozását, illetve azt az elképzelést, hogy a forgalmi adót csak a lánc legvégén fizessék meg. A lap szerint Kovács azt a megoldást részesíti előnyben, amely az adásvételi lánc legelején róná ki az adót.

A jelenlegi rendszerben az uniós tagországok közötti adásvételnél nem kell forgalmi adót fizetni, így a csalók megtehetik, hogy áfamentesen vásárolnak egy tagállamból, majd az árut máshol az áfát felszámolva adják el, az adót azonban nem fizetik be. Egyes csalók egész láncot építettek ki, amelyekben nehéz nyomon követni a termék útját és kimutatni az áfával történt visszaélést.

A European Voice című brüsszeli lap ugyanezen témával foglalkozó friss cikke szerint a bizottság azért is lépni kíván, mert az elmúlt években jelentősen emelkedett a csalások értéke. A testület évekkel korábban is észlelte már a problémát, különösen a termékek körforgását kísérő visszaéléseket, de mindeddig nem próbálta szabályozási szinten megoldani azt.

A bizottsági elképzelések között szerepel az is, hogy könnyítik a cégek helyzetét az áfarendszer adminisztrációjának egyszerűsítése révén, ám ahhoz, hogy a jelenlegi, a fogyasztás helyszínét figyelembe vevő rendszer helyett a származási országra helyezzék a hangsúlyt, minden uniós tagállam egyetértésével jogszabályt kellene változtatni. Adókérdésekben ugyanakkor ez roppant nehézkes, mert egyes EU-tagállamok húzódoznak a harmonizációtól.

Kovács László a lapértesüléseket megerősítve tegnap Bécsben az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy évente 200-250 milliárd euró kárt okoznak az adócsalások az EU egészének. Ez 4-5-szöröse annak az öszszegnek, amelyet az EU közös mezőgazdasági politikára költ.

A biztos kiemelte: elsősorban Ausztria és Németország szorgalmazza az úgynevezett fordított adózást. Itt az értékesítési lánc utolsó előtti résztvevője - aki már a fogyasztónak értékesít - számítja fel az áfát, és ő vallja, illetve fizeti is be. Ennél a módszernél kedvezőek az osztrák és a német tapasztalatok. A másik lehetőség, amely az áfarendszer bevezetésekor eredetileg napirenden volt: amikor már az első uniós belső piaci értékesítéskor fel kell számítani az áfát, és így onnantól kezdve ugyanúgy, ahogy a belföldi forgalomban, áfával együtt történik az elszámolás. Ez az egész eddigi rendszer megfordítását jelentené.