A nyolc évfolyamos gimnáziumok "lefölöznek"
A kilencvenes évek történelmi tévedésének és a magyar oktatási rendszer fejlődésére káros hatásúnak tartja a nyolc osztályos gimnáziumok létrehozását Halász Gábor, az Országos Közoktatási Intézet főigazgatója. Ennek ellenére sem ért egyet ennek az oktatási formának jogi úton történő megszüntetésével.
Mint ismeretes, az MSZP és az SZDSZ által elfogadott oktatási program szerint 2008 szeptemberétől a nyolc évfolyamos gimnáziumok nem indíthatnának új osztályokat. Az ok: ez az iskolatípus korai szelekcióhoz vezet, mert a felvételin a legjobb diákokat válogatják ki.
Az első nyolc évfolyamos gimnázium még a rendszerváltás előtt, kísérleti jelleggel indult, az oktatási törvény 1990-es módosítása pedig lehetőséget adott további ilyen iskolák megnyitására. Halász Gábor szerint már ekkor tudni lehetett, hogy ezek az intézmények "lefölözik" majd a jobb szociális hátterű diákokat. Ez pedig - mint azt a PISA-vizsgálat is kimutatta - felerősítette az iskolák közötti különbséget, emiatt pedig az egész oktatási rendszer minősége romlik.
Halász Gábor ugyanakkor a nyolcosztályos iskolák megszüntetése helyett olyan szabályok hatásában bízik, amelyek arra kötelezik az intézményeket, hogy meghatározott életkorig a körzetükben lakó diákokat vegyék föl, akár előnyben részesítve a hátrányos helyzetűeket. (Ilyen szabályozás jelenleg csak az elsősök beiskolázásánál van: a rendszer 2007-től lép életbe.) Így az iskolák nem tudnák kiválogatni a jobb helyzetű diákokat, vagyis csökkenne az intézmények közötti színvonalkülönbség.
Az oktatási programban szerepel az is, hogy az ötödik és a hatodik évfolyamokon visszaszorítják a szaktárgyi oktatást, és az alapkészségek megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Az oktatáskutató szerint ez jó irány. A legtöbb fejlett országban hat évig tart az alapozó szakasz, és a nemzetközi vizsgálatokban is azoknak az országoknak a diákjai teljesítenek jól, ahol nem fejeződik be az alapvető - így az anyanyelvi kommunikációs - készségek közvetlen fejlesztése a negyedik osztályban.
Az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése természetesen nem az írás- és olvasástanulást jelenti. Ez alatt nem azt kell érteni, hogy a gyerekek hat éven keresztül tanulják az ábécét - szögezte le az oktatáskutató. A diákok a felsőbb évfolyamokon életszerű problémák megoldásával foglalkoznak: ehhez szövegeket dolgoznak föl, értelmezik az olvasottakat és azt a gyakorlatban is alkalmazzák, anélkül, hogy lexikális ismereteket kellene bemagolniuk. Halász Gábor megjegyezte: a pedagógusok nagy többsége azonban nem rendelkezik az ehhez szükséges gazdag módszerrepertoárral, mivel a tanárképzés jelenleg nem készíti fel őket az alapkészségek fejlesztésére.
