Vlagyimir Putyin - aki José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral tárgyalt fekete-tengeri rezidenciáján - elismerte, hogy "Kína nem jelent alternatívát az orosz energiahordozók európai vásárlóival szemben".

Az orosz elnök nem zárta ki az energiacharta ratifikálását s a tranzitjegyzőkönyvéhez való csatlakozást sem, de méltányos ellentételezést követelt az európaiaktól.

"Ha európai partnereink azt várják tőlünk, hogy beengedjük őket gazdaságunk legbelsőbb szentélyébe, az energiaágazatba, méghozzá olyan módon, ahogy ők szeretnék, akkor mi viszonzást várunk tőlük saját fejlődésünk kritikus irányaiban" - hangsúlyozta.

Az európai cégeknek az oroszországi kitermelésbe való beengedése fejében a Kreml azt várja európai partnereitől, hogy biztosítsák az orosz gazdaság modernizálásához szükséges technológiát, s az orosz energiacégeket részesedésekhez engedjék az európai elosztó és értékesítő hálózatokban. Ennek vélt akadályozása miatt érzett bosszúságában nemrég az orosz állami ellenőrzésű Gazprom jövőbeni exportjának Kínába való átirányításával fenyegetőzött.

Az EU igyekszik rávenni Moszkvát az energiacharta ratifikálására. Ez megkövetelné a Gazpromtól, hogy az oroszországi független termelőknek - köztük a külföldieknek is - diszkriminációmentes hozzáférést biztosítson szabad exporthálózati kapacitásához.
Az energiapárbeszédnek "az átláthatóságon, a viszonosságon, biztonságos összeköttetéseken és a biztonságos szállításokon kell alapulnia" - hangoztatta Schüssel Szocsiban.

A januárban történt ukrajnai gázcsapelzárás, amely ellátási zavarokat okozott az európai fogyasztók körében, rádöbbentette az EU-t, hogy mielőbb diverzifikálnia kellene energiaszállítóit. De míg az EU Oroszországot elkerülő szállítási útvonalakat keres, addig Oroszország Ukrajnát elkerülő tranzitútvonalak kínálásával igyekszik megosztani a sorokat és fenntartani monopóliumát.

Miután orosz részről Szergej Lavrov külügyminiszter, az EU részéről pedig Hubert Gorbach, az EU-elnökséget ellátó Ausztria alkancellárja és Benita Ferrero-Waldner külügyi EU-biztos aláírta a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodást, Putyin kijelentette: ez az első lépés a vízummentesség felé (amelyet az EU és Oroszország távlati célként kitűzött.)
Putyin kifejezte reményét, hogy a két megállapodás még ez év végén hatályba lép a ratifikálások után. Az előbbi megkönnyíti a rövid tartózkodást engedélyező vízumok megszerzését diákok, újságírók, üzletemberek, valamint a tudomány és kultúra művelői számára, s egyszerűsíti a többszöri belépést lehetővé tévő vízumok kiadásának szabályait. Az utóbbiban Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy visszafogad mindenkit, aki illegálisan lép be orosz földről az Európai Unió területére. (A vízumkönnyítési megállapodásban nem vesz részt Nagy-Britannia, Írország és Dánia; az utóbbi ország a toloncegyezménytől is távol maradt.)

Schüssel jelezte, hogy ez év végén megkezdődhetnek a tárgyalások arról az átfogó keretmegállapodásról, amely felválthatja a jövő év végén lejáró EU-orosz partnerségi és együttműködési megállapodást. Schüssel szerint Oroszország, amely átvette az Európa Tanács miniszteri tanácsának soros elnöki tisztét, tisztában van kötelezettségeivel az emberi jogok területén.(MTI)