Az adóalap egységesítésén már egy éve dolgoznak a szakértők, a tervvel az EU munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleteinek szövetségei és az Európai Parlament illetékes bizottsága is egyetértett. A tagországok egy része azonban saját szuverenitását félti, és tart attól is: Brüsszel egy idő után nemcsak az adó alapját, hanem magát az adót is meg szeretné határozni. Kovács határozottan leszögezte: ez utóbbiról szó sem lehet.

Jelenleg tíz tagállam támogatja az elképzelést (köztük Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország), nyolc "megvizsgálná" a konkrét javaslatot (Magyarország is ide tartozik), hét pedig elutasítja azt. Az adóügyi biztos szerint az egységesítés akkor is bevezethető volna, ha maradnának az ellentáborban. Ekkor az úgynevezett "megerősített együttműködési megállapodás" keretei között élhetne az egységes adózási javaslat. Ha a tagállamok legalább egyharmada elfogadná az egységes adót, akkor azt így be lehetne vezetni. De az is elképzelhető, hogy nem kötelező jelleggel lépne életbe az új rendszer. Ebben az esetben a cégek döntésétől függne, hogy a nemzeti vagy a közösségi egységes szabályok alapján adóznak-e.

Az uniós biztos kiállt a gépjárműadózás egységesítése mellett is. Kovács László tervei szerint a több uniós tagnál alkalmazott regisztrációs adónak öt-tíz éven belül be kellene épülnie a használathoz kötött elvonásokba (Magyarországon a súlyadóba).

A regisztrációs adó megszüntetése nem csökkentené a költségvetés bevételeit, ám több problémát orvosolna. Ilyen például a különböző gépjárműárak kérdése, hiszen van ország, ahol kell ilyen terhet fizetni, és van, ahol nem (Dániában például 16 ezer euró is lehet a regisztrációs adó, ez Európa egyes országaiban egy autó árának felel meg). (V. V.)