Úgy vélekedett, hogy kompenzáció nélkül a drágulás elérné a 60 százalékot.

Az igazi piackonform dolog az lenne, ha a kormány helyére tenné az "őrült" kompenzációs rendszert, és elfelejtené a gázár támogatását - hangoztatta az ügyvezető igazgató. Szerinte gazdaságilag racionális és társadalmilag méltányos döntés lehet, amennyiben a kormány a gázár-kompenzációt csak az átlag alatti jövedelműek körében tartja fenn. Ezzel a költségvetés mintegy 100 milliárd forintot takaríthatna meg - fűzte hozzá. Hegedűs Miklós közölte: meg lehetne szüntetni azt a helyzetet, hogy az állam évi 150-200 milliárd forintos kompenzációs kiadásainak kétharmadát a legmagasabb jövedelműek kapják magas fogyasztásukból kifolyólag. Megjegyezte, hogy a gázár-kompenzáció megszűnését követően a közületi intézményeket a jelenlegitől eltérő formában segíthetné a költségvetés.

Hatvani György, a gazdasági minisztérium helyettes államtitkára úgy fogalmazott: a kormány és az államigazgatás látja a problémákat; a politikai érzékenység, a fogyasztók teherbírási képessége és több más dolog összehangolása kell ahhoz, hogy ezeket a viszonyokat helyre lehessen tenni.

Eltért az államtitkár és Hegedűs Miklós véleménye abban, hogy a lakosság mennyire energiatudatos. Hatvani György szerint a rendszerváltás előtti megszokott alacsony energiaárak miatt alakult ki az a társadalmi attitűd, hogy nem gond az energiafelhasználás. Az energiatudatosság hiánya pazarláshoz vezet, az pedig kis energiahatékonysághoz - mutatott rá a helyettes államtitkár.

Hegedűs Miklós ugyanakkor úgy látja, hogy a lakosság a legnormálisabb szereplő a piacon, az emberek az energiaárakra érzékenyen reagálnak. Mivel azonban az állam szórakozik a gázárakkal, ezért a lakosság sem törekszik annyira csökkenteni fogyasztását, és adott esetben nem is vált más energiaellátási formára. Hatvani György szerint az energiatudatosságot nem lehet népneveléssel javítani, és azt a piac sem kényszeríti ki; fajsúlyos energiahatékonysági programra van szükség, ami a formálódó kormányprogram része. (MTI)