Május 21-22-én székhelyén, Londonban tartja éves közgyűlését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. A kereken 15 évvel ezelőtt a kelet-közép-európai országok gazdasági átalakulásának elősegítésére létrehozott pénzintézet elnöke az eseményt megelőzően exkluzív interjút adott a Népszabadság tudósítójának.

Jean Lemierre elmondta, hogy a bank igazgatósága egyhangúlag elfogadta a kormányzók - a tagországok pénzügyminiszterei vagy jegybankelnökei - elé terjesztendő, 2006-2010 közötti befektetési stratégiát. Ennek legfeltűnőbb vonása, hogy "felnőttnek" nyilvánítják a régióból az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott nyolc országot, és fokozatosan beszüntetik ide irányuló tevékenységüket. Míg 2001-2002-ben az EBRD még évente 1,5-1,6 milliárd eurót helyezett ki ezekbe az országokba, a most befejeződött pénzügyi évre ez az összeg 500 millió eurós nagyságrendre csökkent. Másképp fogalmazva, az érintett országok részesedése az új projektekből 45-ről 15 százalékra esett vissza. A bankelnök elismerte, hogy az EU8-ból való fokozatos kivonulást az amerikai kormány sürgette, és az EU-tagországok, élükön Franciaországgal, nem tartották indokoltnak a sietséget. A lépés valójában az átalakulás során elért sikereket ismeri el, tudomásul véve, hogy Lengyelország, Magyarország és a többiek mint érett gazdaságok már nem igénylik az EBRD által nyújtott finanszírozást.

Lemierre elmondta, hogy az egyes országokkal eddig megszokott üzleti kapcsolatok lezárásának időpontjáról csak később, a kormányokkal folytatott egyeztetés alapján születik döntés. Elfogadta azt a lehetséges értelmezést, hogy minél jobban áll egy gazdaság, annál hamarabb növi ki az EBRD-t, de hangsúlyozta, "nem lesz szépségverseny" az EU8 között. A befektetési portfólió kezelését várhatóan két regionális központ veszi át, melyek közül az egyiket valószínűleg Varsóban, a másikat Prágában, Pozsonyban vagy Budapesten állítják fel. A bankelnök kiemelte, hogy az együttműködés az EU8-cal nem szűnik meg, csak más formát ölt, amennyiben a helyi vállalatoknak, pénzintézeteknek az egyre gyakoribb, határokon átnyúló, kelet-európai országokba irányuló befektetéseihez készséggel nyújt továbbra is hiteleket. Lemierre fontosnak tartotta elmondani: a bank nem kívánja azt sugallni, hogy az érintett országok előtt már nem tornyosulnak gazdasági nehézségek, de ezek már nem különböznek az érettebb demokráciákban tapasztalt "normális" kihívásoktól. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke szerint szó nincs arról, hogy forrásokat kellene felszabadítani Közép-Európában a már korábban elhatározott keleti terjeszkedés finanszírozásához.

A banknak a közgyűlésen is napirendre kerülő prioritásai közé tartozik az oroszországi régiók fokozottabb támogatása. Ennek jegyében születhetett az a döntés is, hogy a 2007-es közgyűlés helyszíne Tatárföld fővárosa, Kazany lesz. Az EBRD éves értékelésén különös hangsúlyt kap az energiapolitika, mégpedig annak nem a kitermelési, hanem a hatékonysági oldala, amely egyaránt érinti a nyersanyagokkal bőven megáldott és az importra szoruló gazdaságokat.

A bank ebben az évben 3,7 milliárd eurót fektet be működési területén. Az ötéves terv végére kötelezettségvállalása 3,9 milliárd euróra emelkedik. Magyarországon 2006. március 31-ig 71 projektben vett részt, melyekhez megközelítőleg 1,9 milliárd euró értékű hitelt nyújtott, és partnerektől további 5,8 milliárd eurós hozzájárulást mobilizált. A még hátralévő időben elsősorban az infrastruktúrában, így az autópálya-építésben, a megújuló energiaforrások kiterjesztésében, a privatizációban, valamint a közepes méretű és kisvállalkozásokban kíván szerepet vállalni.

Jean Lemierre