Az Oktatási Minisztérium megfontolandónak tartja az utólagos képzési hozzájárulás bevezetését a felsőoktatásban - mondta Stark Antal, a tárca helyettes államtitkára egy balatonfüredi konferencián. Vagyis: ha a hallgató jövedelme elér egy bizonyos szintet - például a minimálbér negyvenszeresét vagy hatvanszorosát egy évben -, elkezdi viszszatéríteni képzésének költségeit: jövedelmének a négy, illetve a hat százaléka mértékéig.

Mindez azt jelenti, hogy - még ha utólag is - fizetni kell majd a felsőfokú tanulmányokért. Februárban ugyanakkor egy kerekasztal-beszélgetésen még határozott nemet mondott mind a négy parlamenti párt képviselője a felsőoktatási tandíj bevezetésére. Sőt, Arató Gergely, az oktatási tárca MSZP-s politikai államtitkára és Sándor Klára, az SZDSZ ügyvivője még azt is hangsúlyozta, hogy az új felsőoktatási törvény 12 féléves ingyenes képzést tesz mindenki számára lehetővé. Tehát most már azok a fiatalok is járhatnak államilag támogatott képzésre, akik korábban költségtérítéses formában már szereztek egy diplomát.

Az utólagos képzési hozzájárulás bevezetéséről Magyar Bálint oktatási miniszter is említést tett nemrégiben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HOÖK) egyik rendezvényén - tudtuk meg Ekler Gergelytől, a HÖOK elnökétől. A hallgatói érdekvédő szerint azonban nem állja meg a helyét az, hogy "a diplomások fizessenek tanulmányaikért, mert többet keresnek", hiszen a magasabb jövedelműek többet is adóznak. Megjegyezte: egy pályakezdő fiatal ráadásul épp elkezdi visszafizetni a diákhitelét, esetleg szintén kölcsönből venne lakást, de ha még a képzésének költségeit is meg kell térítenie, bajba juthat.

Stark Antal helyettes államtitkár azt mondta: a minisztérium nem tervezi a tandíj bevezetését. Ám lapunk értesülése szerint, miként azt meg is írtuk, a tárgyalásokon valóban fölmerült egy mindenki számára egységes - tehát a képzés valós költségeivel nem számoló - térítési díj gondolata is, amelynek összege havi 8-10 ezer forint lenne. A fizetése alól szociális alapon járna mentesség. A hallgatói érdekvédő Ekler Gergely szerint ez is felemás megoldás lenne. A tényleges képzési költségek így nem térülnének meg, hiszen például az orvosi egyetemeken jelenleg több mint egymillió forintot kell fizetni félévente költségtérítéses képzésben, de még az olcsóbb helyeken is többnyire százezer forint fölött van szemeszterenként a befizetendő összeg. A költségtérítés ráadásul nem mindenütt fedezi a tényleges kiadásokat: sok helyen az államilag finanszírozott hallgatók után járó támogatásból csoportosítanak át a fizetős diákok képzésére - mutatott rá Ekler Gergely, aki úgy látja: az ilyen tandíj elvenné a fiatalok kedvét a tanulástól, ráadásul épp a szociálisan hátrányosabb helyzetben lévők járnának rosszul. Álláspontja szerint ugyanis egy két- vagy háromgyermekes család nem biztos, hogy beleesne a szociálisan támogatandók kategóriájába. Amennyiben viszont a családosok nem kapnak mentességet, a képzés havi költsége számukra komoly terhet jelentene.