A piaci előzetes becslésnél kissé magasabb lett az áprilisi infláció: a KSH által tegnap közzétett adatsorból az derül ki, hogy éves szinten 2,3, havi öszszevetésben 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az első négy hónapban átlagosan 2,5 százalékos iramot diktált az infláció. A maginfláció - amely a szezonális, világpiaci mozgásokat tükröző élelmiszer- és energiaárakat kiszűri - csak 0,8 százalékkal emelkedett tavaly áprilishoz képest.

Az egyhavi, azaz márciusi összehasonlításban az élelmiszerek és az üzemanyagok az átlagosnál erőteljesebben drágultak, akárcsak a ruházkodási cikkek. A tartós fogyasztási cikkeknél azonban árcsökkenés volt, vagyis a gyengébb forint hatása nem érvényesül.

Éves viszonyítás szerint az élelmiszerek 5,3, az üzemanyagok 7,2 százalékkal drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért, a ruházkodásért és a háztartási energiáért kevesebbet kellett fizetni.

Elemzők hozzáteszik, hogy az infláció mérséklődése megállhat, bár a nyáron az élelmiszerárakban lévő szezonális hatás miatt két százalékra ereszkedhet az ütem, aztán viszont gyorsulni fog. Ha a kormány bevezeti az egységes, 20 százalékos áfakulcsot, akkor az év végére valahol 3,5-4 százalék közötti szinten lesz az infláció. Hasonló prognózist adott szerdán a GKI Gazdaságkutató is. Az MNB az inflációs jelentésében 1,3 százalékos átlagot becsült erre az évre.

A Goldman Sachs kommentárja szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy az év eleji áfa-csökkentések nem szűrődnek át maradéktalanul az árakba, az inflációs összkép tehát romlik.