Miután a választásokat a kormányzó koalíció nyerte meg, a GKI Gazdaságkutató azt feltételezi, hogy a politikai folytonosság alapvető gazdaságpolitikai fordulattal párosul. Ennek lényege, hogy hosszú távú reformok indulnak meg, miközben a kormány igyekszik viszszaszerezni a befektetők és az EU bizalmát, hogy képes ellenőrzése alatt tartani a magyar gazdaság egyensúlyi folyamatait.

Az idei második prognózis bemutatásán Vértes András elnök azzal érvelt, hogy trendváltásra van szükség, hiszen az államháztartási hiány beavatkozás nélkül csaknem 400 milliárd forinttal lenne magasabb az előirányzottnál. A bevételi oldalon 80-100 milliárd forintos elmaradás valószínűsíthető, a kiadásoknál pedig mintegy 300 milliárd forintos túllépés - a gyógyszertámogatásoknál, a lakossági gázár támogatásánál, a nyugdíjkiadásoknál, a vállalatoktól, főleg a MÁV-tól átvállalandó adósságnál, a kamatoknál és az önkormányzatoknál. Intézkedések nélkül összességében a GDP hét százalékát, autópálya-építéssel együtt nyolc százalékát elérő hiány alakulna ki a tervezett - a Gripenekkel együtt - öt százalékkal szemben. A GKI úgy látja, az eredeti cél elérése már nem reális. Ez a helyzet a piac és az EU számára akkor lehet elfogadható, ha a készülő intézkedések és reformok valódi fordulatot indítanak el.

A GKI előrejelzése szerint az év hátralévő részében a GDP 1,5 százalékát, 300-350 milliárd forintot elérő idei hatású egyensúlyjavító intézkedés történik. Lehetnek adóemelések - például a 15 százalékos áfa és az eva 20 százalékra nő, egyes, munkavállalók által fizetett járulékok, számos közszolgáltatás - például lakossági gáz, közlekedés - hatósági-önkormányzati árai szintén emelkedhetnek, a költségvetési intézmények egy részét be lehet zárni, kiadási-fejlesztési előirányzatokat részben zárolni. Mindezek nyomán elérhető, hogy az idei, uniós módszertannal számított költségvetési hiány (a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket figyelembe véve) a GDP 5,7 százaléka, autópálya-építésekkel együtt 6,8 százaléka körül alakuljon. Ez még mindig nagyon magas hiány, de a GKI által feltételezett lépések esetén a 2007-2008-as költségvetésekben további nagyfokú javulás jelenik meg a GDP 1,5-2 százaléka erejéig. A folyamat további változtatásokkal erősíthető, valamint a reformok megtakarítási hatásai is egyre inkább jelentkeznek. 2008-ra az eurócsatlakozás feltételei - összesen a GDP 5-5,5 százalékát kitevő egyensúlyjavulással - teljesíthetők. A folyamatot támogathatja, hogy az önkormányzati, államigazgatási, egészségügyi és oktatási reformok már 2007-től érdemi megtakarítást hozhatnak.

A kutatók úgy látják, hogy a viszonylag kedvező európai konjunktúra nyomán a magyar gazdaság négy százalék felett nő az idén és jövőre. A nyáron két százalék alá süllyedő infláció az intézkedések nyomán év végére 3,6-4 százalék közé gyorsulhat, jövőre pedig valahol négy és öt százalék között alakulhat. A beruházások és az export lendületesen bővülhet, miközben a külső egyensúly nem romlik érdemben. A magyar valuta az euróhoz képest 250 forintig erősödhet, és a jegybank kamatot csökkent vagy önként, vagy azért, mert a piac a döntést kikényszeríti.