Megkezdődött a kárfelmérés
Varga Katalinnak a Körös gátjához közel épült kunszentmártoni vályogházába április közepén tört be először a víz. Alattomosan érkezett, előbb csak a talajból szivárgott fel. Az asszony és vele harminc éve együtt élő albérlője, Csoma László néhány napig várt, hátha apad, de hiába. Az önkormányzat az épületet életveszélyesnek nyilvánította, a két lakót április 21-én ideiglenesen egy üresen álló iskolaépület egyik tantermébe költöztette. A két idős ember azóta zsákok és dobozok között lakik, s várja, mikor kap egy ennél barátságosabb átmeneti otthont. A sajátjukba nem mehetnek vissza, azt hamarosan lebontják.
Az árvíz miatt Kunszentmártonban eddig két ház dőlt össze, további négy pedig lakhatatlanná vált. Tizennyolc embert kellett ezekből kiköltöztetni: aki tudott, ismerősökhöz ment, aki nem, annak a lakhatásáról az önkormányzat gondoskodott. Czuczi Mihály polgármester szerint elképzelhető, hogy a következő napokban a lassú apadás miatt újabb, a Körös gátjához közel épült vályogházak repedeznek meg, és további családok elhelyezéséről kell gondoskodni. Üres bérlakása viszont nincs a városnak.
Korábban Kunszentmárton fogadta be a Szelevényről, Csépáról és Tiszasasról kitelepített családokat, és itt volt a köröszugi térség árvízvédelmi központja. Az árvízi védekezés költségeire eddig 90 millió forintot kaptak a kormánytól - a vészhelyzet elrendelése azt jelentette, hogy ezeket a költségeket nem az önkormányzat, hanem az állam állja. Czuczi Mihály elmondta: ebből a pénzből fedezték a kitelepített családok ellátását, és vették meg a védekezéshez szükséges gépeket. A napokban már elkezdődött a kárfelmérés, az első becslések szerint a nehézgépek legalább tizenkét utcában okoztak károkat, volt, ahol nemcsak az aszfalt, hanem az útalap is megsüllyedt. A helyreállítás költségét ma még csak becsülni lehet - nagyjából 400-500 millió forintra.
Szelevényben szinte minden utat fel kell újítani, azt is, amelyik tavaly készült el százmillió forintért. A faluban az árvíz kritikus napjaiban három, 400 mázsa homokot szállító teherautó rótta az utakat, és a terheléstől majdnem mindenhol megsüllyedt az út. A helyreállítás költségét 250 millió forintra taksálja Pánczél Ferenc polgármester. Emellett a községházára is ráfér a felújítás és a tisztasági festés, hiszen az itt kijelölt ideiglenes védelmi központban naponta több száz ember fordult meg.
Elkezdték a nehézgépek, a katonai járművek által okozott taposási károk felmérését a mezőgazdasági területeken is. A szelevényi Mátyus Gábor 180 hektáron gazdálkodik, ebből 25 hektárt öntött el a védvonalakon átszivárgó, átcsurgó víz. Neki mégis szerencséje van, mert az átázott földterület már kiszáradt annyira, hogy a napraforgót és a kukoricát elvethessék. Horváth József már nem volt ennyire szerencsés: az ő gát melletti, átázott földjeit szinte széttrancsírozták a homokot szállító teherautók. Most tavasszal biztosan nem vethet, emiatt a gazda százszázalékos kárenyhítésre számít.
A kormány tegnap döntött arról, hogy május 19-én elismeréseket adnak át az árvízi védekezés résztvevőinek. Batiz András kormányszóvivő bejelentette, hogy az árvízi újjáépítés és kárbecslés először a Duna mentén kezdődik, a Tiszán és a mellékfolyóin majd csak akkor tudják ezeket az összegeket pontosítani, ha levonult az árhullám. "Nehéz megbecsülni, hány embert érinthet a kártalanítás, nagyjából néhány ezer főről lehet szó" - mondta a kormányszóvivő. Hangsúlyozta, hogy minden esetben soron kívül foglalkoznak az árvízi károsultak kérelmeivel. Bejelentette, hogy elkezdődött a kárrendezésről szóló kormányrendelet előkészítése.
