Operációk Budapest szívén
Huszonöt EU-tagállamban jelent meg a Budapest Szíve építészeti pályázat felhívása, amelyre negyvenegy pályamű érkezett. Pályázott és nyert például egy svájci csapat, amelynek vezető építésze a közelmúltban a szöuli új operaházat tervezte. De hollandok és ausztrálok is sikerrel szerepeltek.
A projektet eredetileg a Belvárosra kiírt városrendezési ötletpályázatnak szánta a főváros és a Budapesti Építész Kamara, később azonban ezt összevonták a városháza és az új Városháza tér kialakítására hirdetett építészeti pályázattal is. Tehát Budapest Szíve alatt a Kiskörúton belüli Belváros értendő, "szíve csücskének" pedig a városháza és a Városháza tér tekinthető, amit konkrét épületrajzokban is meg kellett jeleníteni. Elképzeléseket vártak a közlekedés átalakítására is.
A legfontosabb, hogy minden pályázó a Belváros forgalmának radikális csökkentését javasolta, mondja Eltér István, az építészkamara elnöke, a zsűri tagja. Mérsékelni kell az átmenőforgalmat a Kossuth Lajos utcán, amely jelenleg elvágja egymástól a Belváros északi és déli részét. De többen ugyanezt szorgalmazták az észak-déli tengelynek tekinthető Petőfi Sándor utcán is. Ezekben sokan visszaállítanák a villamosforgalmat (és az Erzsébet hídon is). Volt, aki a Kossuth Lajos utca szint alá süllyesztését javasolta a Ferenciek tere és az Astoria között, volt aki a Kiskörutat süllyesztené le bizonyos szakaszokon. A bírálók szerint ennek megvalósítása rengeteg pénzbe kerülne, de talán nem hozna akkora eredményt, amekkorát várunk tőle. Üdvözlendőnek tartották viszont a rakparti út szint alá vitelét, legalább néhány szakaszon. Egy pályázó a kisföldalattit meghosszabbítaná a Váci utca alatt a Nagycsarnokig, egy másik pedig Budáig vezetné tovább. Ez utóbbiért Eltér István is lelkesedik.
Az autósforgalom csökkentésével összefügg a másik fő törekvés: az új gyalogosterek kialakítása. Ennek egyik legfontosabb célterülete a Duna-part. Több pályázó a rakparton gyalogoskorzót létesítene. Más úszó korzót tervezett. Általános törekvés a Váci utca mellett még egy észak-déli sétáló- vagy csökkentett forgalmú utca kialakítása: erre leginkább a Károlyi Mihály utca és folytatása, a Petőfi Sándor utca volna alkalmas a pályázók szerint. Követendő elképzelés a belváros kis tereinek élhetőbbé tétele, azokról az autók kitiltása. A Szerviták terének átépítésére például számtalan jó javaslat volt. Sokan tervezték a templom kibontását a ráépült modern telefonközpont szorításából, s a parkolóház lebontását, helyén mélygarázs létrehozását. A Március 15. téren már korábban is felvetődött egy mélyparkoló építése, a felszíni parkoló megszüntetése, amivel a tér felértékelődne. A romok sok terv szerint fedés alá kerülnének. A déli Belvárosban az Egyetem teret szeretnék sokan az autóktól megszabadítani.
Nagy bontásokat kevesen javasoltak. De azért néhány ötlet: egyesek bontanák például a Váci utcai újvárosháza előtti háztömböt, így az újvárosháza "kilátna" a Dunára. A műemléki védettségek miatt ez egyébként megvalósíthatatlan. A Deák téri evangélikus templom melletti parókiaépületet. A régi városháza előtti főpostát, s a mellette álló modern telefonközpontot.
Mindkét városházával az a baj ugyanis, hogy nincs előtte tér. A javasolt bontások ezt teremtenék meg. A régi városházánál ez könnyen megoldható másképp is, például ha a hivatal "hátra arcot" csinál. Vagyis a Károly körút felé alakítja ki főhomlokzatát. Itt ugyanis a bazársor lebontásával megteremtődött a Városháza tér. Ennek építészeti kialakítása a pályaművek kötelező gyakorlata volt, s rendkívül változatos megoldások születtek. A zsűri által legjobbnak tartott elképzelés olyan épületet hozna létre, amely félig átkarolná a teret, de a Deák tér felől nyitott maradna. Ezzel helyreállna a Károly körúti térfal (egyúttal jelképesen a befejezetlen Martinelli-féle városházépület is kiegészülne), mégis megmaradna a félig nyitott tér. Akadtak olyan tervek, amelyek viszont ennek a térnek a szemben nyíló Madách sétánnyal való összekötését tartják jónak. A bírálók ezzel nem értettek egyet, s nem díjazták azokat az elképzeléseket sem, amelyek a városháza Károly körúti homlokzatát a Madách-kapu mintájára építenék meg.
A városházával kapcsolatban többen funkcióváltást szorgalmaznak, vagyis a régi épületben inkább a főváros múzeumát, galériáját, néhány kulturális intézményét képzelik el, mint hivatalait. A Merlin épületet a pályázók többsége megtartaná. A városfal bemutatását a városháza udvarán mindenki javasolta, néhány terv másutt is feltárná és bemutatná.
Meghökkentő tervek is születtek egyébként a Városház térre. Az egyikben például fejeket formázó toronyházak együttese látható, melyek a Húsvét-szigeteki óriás szobrokra hasonlítanak. A másikban óriási, amorf jégkockaszerű szobor épület uralja a tér közepét: Budapest "jeges szíve". Vad ötletekből a Belváros más részeire is jutott. Ilyennek mondható például az Erzsébet téri gödröt eltüntető pláza, a gyümölcsöskert ültetése a belvárosi templom körül, a Március 15. tér elé álmodott strand, az úszó sziget a Dunán, vagy a természetes ártéri növényzetet viszszatelepítése a Duna-partra.
Hogy szárnyalt-e a gondolat, abban egyébként még Eltér István sem egészen biztos, mert sokan a szakmán belül fanyalogva nézték ezt a pályázatot, főleg a fiatalok. Szerintük semmi extra ötletet nem hozott. Azért annak mégis lehet hatása, hogy körülbelül ötszáz mérnök fantázáját megmozgatta a Belváros.
A rossz ötletekből is nagyon sokat lehet tanulni, mondja Eltér. A jó ötletek megvalósulásának első lépése pedig az lesz, hogy készítenek egy komoly dokumentációt, majd indítanak egy külön építészeti pályázatot a Városháza térre. Figyelembe véve a most díjazott művek irányelveit.
