Aáry-Tamás Lajos korábban a BGF egy másik, a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karának díjszedési gyakorlatáról azt állapította meg, hogy az jogsértő. Ezen a karon szemeszterenként 150-170 ezer forintot kérnek el az idegen nyelvű képzésre járó, államilag finanszírozott hallgatóktól. A különbség az ombudsman szerint az, hogy míg a vendéglátó-ipari karon ugyanazt a diplomát kapja a hallgató, akár magyar, akár idegen nyelvű képzésre jár, addig a külkereskedelmi karon egy külföldi felsőoktatási intézmény oklevelét is megszerzi a magyar mellé, ha angolul vagy németül végzi el a képzést.

A biztos szerint a vendéglátó-ipari kar esetében tehát továbbra is fönnáll a jogsérelem, ezért az intézménynek vissza kellene fizetnie a beszedett összegeket a hallgatóknak. Az idegen nyelven folyó oktatás ugyanis nem többletszolgáltatás, hanem - mivel a képzést eleve angolul, illetve németül hirdették meg - elengedhetetlen feltétele annak, hogy a hallgatók el tudják végezni az iskolát. Márpedig csak olyan többletszolgáltatásért lehet pénzt kérni az államilag finanszírozott hallgatóktól, amelyet, ha nem fizetnek meg, attól még meg tudják szerezni a diplomájukat. (A főiskola vezetősége vitatja a biztos álláspontját: szerintük többletszolgáltatásról van szó, nem is fizetnek vissza semmit.)

A külkereskedelmi kar idegen nyelvű képzése szintén nem többletszolgáltatás, hanem egy másik hallgatói jogviszony - mutatott rá az oktatási biztos. Mint mondta: két diplomát nem is lehetne államilag finanszírozott módon megszerezni. Mivel pedig a második diplomát egy külföldi intézmény adja, az a képzésért olyan összeget állapíthat meg, amire saját jogrendszere lehetőséget ad.

Aáry-Tamás Lajos