Elnöki ultimátum a befektetőknek
Morales, a kokatermesztők szakszervezetének egykori vezetője, az ország első indián származású államfőjeként már korábban ígéretet tett Bolívia természeti kincseinek nacionalizálására, a neoliberális piacgazdaság megfékezésére. Az államfő a földgáz- és kőolajmezők állami ellenőrzés alá vonását az ország déli részén található Carapariban jelentette be nagyszabású ünnepség keretében. Maga Morales a döntést történelminek nevezte, és úgy fogalmazott: Bolívia e lépéssel természeti erőforrásai felett abszolút ellenőrzést szerez. Az államfő hivatalosan a nemzeti szuverenitás erősítésének a jegyében határozott az államosításról.
Bolívia Latin-Amerika második legjelentősebb földgáztartalékait birtokolja, és napi 40 ezer hordó kőolajat termel. Ugyanakkor az ország ma is Dél-Amerika legszegényebb állama; a lakosság 70 százaléka a nyomorszint alatt él. Az államosítás 26 külföldi társaságot érint, köztük a spanyol Repsolt, a francia Totalt, az amerikai Exxont és a brazil Petrobrast. Az elnöki rendelet értelmében a külföldi cégek 180 napon belül új szerződést köthetnek a kormánnyal tevékenységük folytatására, azonban ez csak a kitermelésre vonatkozhat, termékeik értékesítésében nem vehetnek részt. Ez az YPFB nevű bolíviai állami olajvállalat kizárólagos joga lesz.
Morales elnök közölte, hogy ha a külföldi vállalatok nem tesznek eleget az új rendeletnek, akkor el kell hagyniuk az országot. Az elnök szerint a földgáz- és kőolajlelőhelyek államosítása csak az első lépés egy kiterjedt nacionalizálási programban. - Hamarosan foglakozunk fogunk a bányák, az erdők és más természeti erőforrásokkal is - helyezte kilátásba az államfő.
Az érintett külföldi olajtársaságok többsége egyelőre nem kommentálta a bolíviai kormány lépését. A Petrobras elnöke szerint "az elnöki dekrétum pontatlan, és eltérő interpretációkra ad lehetőséget a végrehajtást illetően". A spanyol külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy Madrid "aggodalommal figyeli a Bolíviából érkező államosítási híreket".
