Marián Kollár, a szlovákiai orvosszakszervezet (LOZ) elnöke szerint Peter Zajac tárcavezető reformjai csődöt mondtak, mert sem az ellátás színvonala, sem pedig az egészségügyiek fizetése nem javult. Az orvosok átlagbére az ügyeletek nélkül nem haladja meg a 18 ezer koronát (hozzávetőleg 130 ezer forintnyi összeget), az egészségügyi nővéreké pedig a tízezret. A miniszter viszont több vidéki kórházzal példálózik, ahol a szakmai átvilágítás eredményeként osztályokat vontak össze, lényegesen csökkentették a kihasználatlan betegágyakat, majd pedig a személyzet létszámát, s mindezek után a költségeiket is. Így aztán már maradt pénz a béremelésekre is. Meggyőződése szerint az orvosok sztrájkjának egyik rejtett indítéka éppen a reformfolyamat leállítása.

Feltevését viszont az ismét sztrájkolni készülők utasítják vissza, akik úgy folytatják néhány napra felfüggesztett harcukat, hogy jövő keddtől nem hajlandók éjszakai és ünnepnapi ügyeleteket vállalni. – A munka törvénykönyve szerint hetente nyolcra, havonta harminchatra, évente pedig legfeljebb százötven órányi ügyeletre kötelezhetnek bennünket. Mi ezt a penzumot már április végéig teljesítettük. Túlórákat nem vállalunk, amíg a kormány nem teljesíti követeléseinket – szögezte le a pozsonyi szakszervezeti elnök.

Csehországban az orvosok átlagbére tavaly óta már eléri a 40 ezer koronát (amely mintegy 350 ezer forint). Sztrájkhangulat ezért csak az elmúlt napokban alakult ki, amikor a kormánypárti szocdemek (CSSD) és az ellenzéki kommunisták szavazataival a prágai parlamentben jóváhagyták azt a jogszabályt, amely szerint Csehország 200 jelenlegi kórháza közül 140 közhasznú, minden polgár számára elérhető egészségügyi intézetté alakul, amelyekkel az állami és a három magántársaság is köteles teljes körű biztosítási szerződéseket kötni. A többivel nem kötelező, de lehetséges, kétoldalú egyezség eredményeként. – Célunk az, hogy minden járásban legalább egy korszerűen felszerelt, biztonságos anyagi háttérrel működő kórház legyen. Nem engedjük meg, hogy az ellenzéki Polgári Demokrata Párt (ODS) áruvá silányítsa, fizetőssé tegye az egészségügyet, kizárja a teljes körű szolgáltatásokból a szegényeket – érvelt Rath. Az ODS szakértői azzal riposztoznak, hogy a miniszter az idén 12 milliárddal többet pumpált a feneketlen zsákba, de gyökeres reformok nélkül a jelenlegi költségvetésben előirányzott 200 milliárd sem oldja meg a pazarló és elavult egészségügyi ellátórendszer gondjait.

Szlovákiában június 17-én, Csehországban pedig még hamarabb, június 2-án és 3-án tartják a képviselőházi választásokat. Mindkét kabinet csak súlyos presztízsveszteség árán engedhetne a követeléseknek. Nyilván jól tudják ezt a szlovák és a cseh egészségügyiek is. Ezért tűnik megalapozottnak a prágai, valamint a pozsonyi független szakértők és politikai elemzők egybehangzó vélekedése, amelyek szerint főleg a szlovákiai orvosok indokolt bérkövetelése ellenére a tiltakozások időpontja azt igazolja, hogy a két ország legerősebb ellenzéki pártjainak sikerül tematizálniuk a különböző egészségügyi gondokat, ezzel együtt a szlovákiai orvosszakszervezet vezetőit, Csehországban pedig főleg a magánorvosokat kampányaik fő kikiáltóivá megnyerni.