Magyarországon összesen négy, országos jelentőségű gazdaságpolitikai ügyekben egyeztetni hivatott testület létezik. Igaz: az ellenzék egyikben sem képviselteti magát. A két éve alakított Gazdasági és Szociális Tanács stratégiai ügyekben egyeztet a szakszervezetek, munkáltatók, a kormány, a befektetők és az ötödik oldal (a civilek és a tudomány képviselői) között. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a legrégibb, háromoldalú (szakszervezetek, munkáltatók és kormány) egyeztető testület.

A Befektetői Tanács a multinacionális vállalatok és a kormány közös testülete. A gazdasági tárcánál működik a Versenyképességi Tanács.

A most javasolthoz hasonló, nagyobb ívű egyezséget utoljára 1994-ben kezdeményezett a Horn-kormány - a társadalmi-gazdasági megállapodást akkor nem sikerült megkötni, ám végül
a piaci helyzet kikénysze-
rítette a gazdaságpolitikai váltást (ezt hívjuk most Bokros-csomagnak).

A szakszervezetek inkább a megszokott keretekhez ragaszkodnának

A hétfői kiáltványból kimaradt érdek-képviseleti szervezetek és a szakszervezetek vezetőinek többsége értetlenül áll a tegnap kiadott, több szervezet által jegyzett kiáltvány előtt. Abban mindannyian egyetértenek, hogy hasonló gazdasági konszenzusra szükség van, de szerintük éppen ezek kidolgozására szolgál az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), valamint a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT). A szervezetek éppen ezért az új kormányzattól az érdekegyeztetési mechanizmusok törvényesítését, kiszélesítését, a munka törvénykönyvének szigorításával a munkavállalók helyzetének javítását várják.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke azt mondta: most már nem nyilatkozattételre, hanem munkára lenne szükség. Hangsúlyozta: az Iposz az érdekegyeztető tanács munkájában tevékenyen részt vesz, a következő időszakban a második Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítását és az operatív programokban a vállalkozók nagyobb szerephez juttatását tartják fontosnak.

Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek ügyvezető alelnöke elmondta, ők szívesen csatlakoznának a kezdeményezéshez, de a hasonló megállapodásoknál a lényeg mindig a részletekben van, ami előttük egyelőre ismeretlen.

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, Szabó Endre úgy véli, egy ilyen megállapodás csak szélesebb körű érdekegyeztetés nyomán hozható létre, nem hagyhatók figyelmen kívül a szakszervezetek. Hangsúlyozta, ha felkérik őket, szívesen tárgyalóasztalhoz ülnek, de mindenképpen tisztázni kell előtte a kezdeményezésnek az Országos Érdekegyeztető Tanács hasonló témában készülő tervéhez való viszonyát.

- Nem tartok elfogadhatónak egy olyan megállapodást, amelyben nem jutnak szerephez a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek - szögezte le Wittich Tamás. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hangsúlyozta, egyetért egy a munkavállalói versenyképességet segítő, tudásalapú gazdaság megteremtését célzó társadalmi szerződés megkötésével, de csakis az OÉT és a Gazdasági és Szociális Tanács keretei között. A társadalmi megállapodással kapcsolatos javaslatait a szervezet egyébként a tavalyi év végén már eljuttatta a kormányhoz, ebben több, jobb és biztonságosabb munkahelyre való igényüket fogalmazták meg. (Somogyi Eszter)