Hosszú lista, kevés befutó

A kevés és a még kevesebb - így jellemzik az MSZP és a Fidesz országos listáját a két nagy párt egyes politikusai. Főként azok, akik sem egyéni választókerületből, sem területi listáról nem aspirálhattak eséllyel az Országgyűlésbe, így csak abban bízhattak, hogy az országos lajstrom biztosítja számukra a képviselőséget.

Nézze meg frissített interaktív grafikánkat az egyéni eredményekről!

A Parlament várható összetétele interaktív grafikánkon!

Nézze meg a listás eredményeket frissített interaktív grafikánkon!

Ám számos reménybeli honatya hoppon maradt - igaz, más-más okból. Egyes szocialisták épp a győzelem miatt estek el biztosra vett országos listás mandátumuktól, az MSZP ugyanis e szempontból "túlnyerte" magát: jelöltjei 97 egyéni körzetben arattak (területi listáiról 71 képviselő jutott a parlamentbe). Így viszonylag kevés töredékszavazata maradt, márpedig a választási törvény az "elveszett voksokat" kompenzálja az országos listáról bejuttatott honatyákkal. Így e névsor csupán 18 szocialistát "röpített" a Tisztelt Házba, az országos lista utolsó győztes helye az 57. volt. (A listán szereplők többsége egyéni körzetben is indult, az onnan bejutottak helyébe a hátrébb szereplők léptek előre.) Az eredmény: számos államtitkár is lecsúszott a Tisztelt Házról, például Nagy Sándor a Miniszterelnöki Hivatalból, Kordás László a munkaügyi, illetve Teleki László az esélyegyenlőségi tárcától. Pedig a választások előtt a szocialisták még úgy számoltak: a pesszimista forgatókönyvek szerint a 65. helyig biztos a lista, a középutas verziók a 75-80. hellyel kalkuláltak, az optimisták pedig a 90. helynél húzták meg a bejutási határt.

E mandátumszámítások alapját az 1998-as és a 2002-es választások adták, amikor 30, illetve 31 képviselői helyet hozott az MSZP-nek az országos lista. Ráadásul az utóbbi nyolc évben a hatpárti Országgyűlés négypártivá apadt, most a szocialisták azt valószínűsítették: az MDF is elbukik, így vagy négy pluszmandátum vehető biztosra. (Ha a kisebbik ellenzéki párt kiesett volna, a szocialista lajstrom 65. helyezettje is befutott volna.) Ehelyett az 1994-es helyzet köszönt vissza: miután a szocialisták túlnyerték magukat egyéniben, mindössze 10 képviselőjük jutott be országos listáról a Tisztelt Házba.

A Fidesz jóval több töredékszavazatot kapott, így az ellenzéki párt összesen 27 képviselőt küldhet országos listájáról a parlamentbe. Ettől a fideszes névsor még jóval előbb torpan meg, mint a szocialistáké: a 38. helynél. És ez nem csak arra vezethető vissza, hogy a Fidesz alulmaradt a választásokon. Sok kipróbált veterán ellenzéki politikus maradt hoppon amiatt, hogy Orbán Viktor a Fidesz szövetségeseivel (például a kisgazdákat "megtestesítő, Turi-Kovács Bélával), és a szavazatmaximáláshoz szükségesnek tartott szimbolikus figurákkal (például Gazdaghné Wittner Mária, az 56-os forradalom hőse) "dúsította fel" a lista befutó helyeit. E csoport egyetlen reménye pedig kizárólag az országos lista volt, míg a szocialisták többé-kevésbé presztízs- és praktikus kérdést csináltak abból, hogy a lista előkelőbb helyezettjei önerejükből jussanak be az Országgyűlésbe.

Az MSZP-lista első ötven helyén szereplők közül 28-an egyéni választókerületben futottak be, 9-en köszönhetik mandátumukat területi listának, és 13-an hagyatkoztak az országos lajstromra. Ezzel ellentétben a Fidesz első 50-e közül 23-at segít a parlamentbe az országos lista, 6-6 nyert egyéniben, illetve jutott be területi listáról, 11 pedig a jelek szerint nem számíthat mandátumra.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.