Az elemzők szerint elméleti esély arra van még, hogy a szocialisták egyedül is többségbe kerüljenek, ám ehhez a "virtuálisan billegő" (azaz a meg nem számolt szavazatokkal matematikailag még megfordítható) 11 választókerület közül legalább 10-ben nyerniük kellene.

Ezek közül 6-ban az MSZP vezet, 5-ben a Fidesz - utóbbiak közül egyben (Bács-Kiskun megye) azonban nincs szocialista jelölt: a koalíció támogatottja, ha nyer, az SZDSZ padsoraiban foglalna helyet. Az MSZP-nek az abszolút többséghez olyan helyeken is nyernie kellene, ahol a Fidesz 384 szavazattal vezet, és már csak 403 szavazat vár megszámolásra. Az MSZP egyedüli győzelme tehát kizártnak tekinthető.

Az MSZP és az SZDSZ a jelen állás szerint a 2002 és 2006 közötti 198 mandátumhoz képest együttesen 210 parlamenti hellyel rendelkezik. A külföldön leadott és a még meg nem számolt itthoni szavazatok figyelembe vételével sem lehetséges, hogy a jelenlegi ellenzék szerezzen többséget.

A Fidesz 2002-vel ellentétben ezúttal nem tudott a második fordulóban erősíteni, így április 23-án az első forduló megismétlésére, megerősítésére került sor. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz mozgósítása sem vidéken, sem a fiatal szavazók körében (ezek voltak a megcélzott csoportok) nem járt sikerrel. A még nem végleges adatok alapján az MSZP-SZDSZ 12, a Fidesz viszont csak 4 helyen (Bács-Kiskun megye - Kecskemét, Pest megye - Aszód, Vas megye - Szombathely) tudott fordítani az első fordulós eredményhez képest.

A koalíció visszaléptetési stratégiáját a két párt választói végrehajtották. Mindhárom helyen, ahol az MSZP lépett vissza a liberális párt javára (Budapest, Pest megye - Szigetszentmiklós), az SZDSZ megnyerte a versenyt. Az SZDSZ összesen 5 egyéni mandátumot szerzett, annyit, amennyit 1998-ban és 2002-ben összesen.

A vissza nem lépő MDF-es jelöltek kisebb arányban részesedtek a szavazatokból, mint két héttel ezelőtt. Ugyanakkor az MDF-es politikusok visszalépése egyáltalán nem jelentette a Fidesz jelöltjeinek győzelmét, még ott sem, ahol közel 10 százalékon állt az első forduló után az MDF-es (pl. Baranya megye - Siklós - 13,62 százalék, Pest megye - Cegléd - 9,21 százalék).

A koalíció 2006-ban olyan helyeken is nyerni tudott, ahol 1998-ban és 2002-ben a jobboldal szerzett mandátumot. Ezek kisebb része az ország nyugati megyéiben (Győr-Moson-Sopron megye - Mosonmagyaróvár, Veszprém megye - Ajka és Várpalota), többségük azonban a keleti országrészben (Szabolcs-Szatmár megye - Nagykálló és Nyírbátor, Hajdú-Bihar megye - Püspökladány, Békés megye - Gyulam és Szeghalom, Csongrád megye - Szentes és Makó), illetve Pest megyében (Vác, Gödöllő, Ráckeve, Cegléd) található.

Az elmúlt három választás adatait tanulmányozva megállapítható, hogy a Fidesz szinte kizárólag a "biztos" választókerületeiben győzött: a párt 69 mandátuma közül 66 olyanban született, ahol 1998-ban és 2002-ben is a jobboldal nyert (a három kivétel, ahol most és 2002-ben a Fidesz győzött, de 1998-ban az MSZP szerzett mandátumot: Fejér - Sárbogárd, Hajdú - Hajdúszoboszló és Szabolcs - Vásárosnamény). Egyetlen olyan választókerület sem akadt, ahol a 2002-es szocialista győzelem után most jobboldali siker született volna.

A történeti elemzés alapján billegőnek gondolt választókerületek elsöprő többségét 2006-ban az MSZP-SZDSZ nyerte meg. A 106 koalíciós mandátum 53 "biztos" és 53 "bizonytalan" választókerületben született.(MTI)