A mostani 35 eurós (9300 Ft) vízumdíj, a sokórás, -napos sorbanállással, a bonyolult eljárással, stócnyi irattal, a gyakran megalázó kikérdezéssel együtt éppen elég visszatartó erőt jelent ahhoz, hogy sokan ne akarjanak innen az Európai Unióba utazni - áll a népszerű újvidéki nyári rendezvény, az Exit Fesztivál szervezőinek állásfoglalásában. Szerbiában most civil kampány indult az EU azon terve ellen, hogy a vízumdíjat 60 euróra (16 ezer Ft) tervezik emelni.

Az uniós belügyminiszterek csütörtökön döntenek majd a kérdésben. Az emelés januártól lépne életbe, csak a rövid lejáratú (90 napos) schengeni vízumokra vonatkozna, s kezdeményezői (főleg a franciák) szerint az indokolja, hogy éppen 60 euró lesz az új, biometrikus azonosítókkal ellátott vízumok önköltségi ára. Magyarország a határon túli magyarok érdekei miatt kezdettől fogva a terv ellen lép fel. A döntés minősített többséget igényel, s korábban úgy látszott, elég tagország tömörül ún. blokkoló kisebbségbe. Ez a helyzet megváltozott, de értesüléseink szerint a jelenlegi, kompromisszumos szövegváltozat mégis mentőövet jelenthet a szerbiai magyaroknak. A kivételek közé kerülnének ugyanis, s így maradnának 35 eurón az "európai perspektívát kapott" országok, ami lényegében a Nyugat-Balkán óvatos körülírása. Ennek feltétele lenne viszont, hogy 2008 januárjáig Szerbia és Montenegró is kössön az EU-val ún. visszafogadási egyezményt. Ukrajna ezt már megtette, így az ottani magyarokat az emelés nem érintené. Értelemszerűen nem vonatkozik a schengeni vízumdíj hazánk három EU-tag szomszédjára, a csatlakozó Romániára és a tagjelölt Horvátországra. A nagy nyugat-európai tagállamok különösen fontosnak tartják, hogy Törökország viszont ne kaphasson mentességet. Azon ugyanis sokat bukhatnak, mivel a törökök milliós nagyságrendben vennék fel az önköltségi ár alatti okmányt.

Magyarország csak akkor lesz köteles bevezetni az új vízumdíjat, ha a schengeni határőrizeti övezet tagjává válik. Ez legkorábban 2007 novemberében következhet be, s főképp azon múlik, hogy Brüsszel elkészül-e jövő tavaszra a schengeni információs rendszer új generációs változatával, a SIS-II-vel.

Hazánk egyébként februárban egyedüliként szavazott nemmel a schengeni határőrizeti kódexre az EU belügyi tanácsában. Mint Juhász Gábor államtitkár akkor elmondta, a magyar kormánynak meg kell fontolnia, hogy a határon túli magyarok beutazási lehetőségeinek megtartása miatt akár a kötelességszegési eljárást is vállalja Brüsszellel szemben. Ez ugyanis egy-két évig eltarthat, és addigra a határon túliak legnagyobb részét kitevő romániai magyarok EU-állampolgárokká válnak. A gondot az okozza, hogy a schengeni kódex jelentősen megemelné azt a most csak ezerforintos összeget, amelyet az EU-n kívülieknek fel kell mutatniuk a magyar határon való átutazáskor.

(Brüsszeli tudósítónktól)