Mandátumot érhet a vári lakásprivatizáció
A jelenlegi feltételrendszer mellett a váriak a piaci ár 37, 5 százalékáért vehetnék meg lakásukat, ha elkezdődne a privatizáció. Ezt az adatot Vaskor László alpolgármestertől tudtuk meg egy szerdai lakossági fórumon, melyet a Budavári Lakosok Egyesülete tartott, hogy meghallgassa a még versenyben lévő képviselőjelöltek elképzelését erről a számukra égetően fontos kérdésről. Vaskor László az MDF jelöltjeként harmadik helyen végzett a budavári kerületben a választás első fordulójában, a legtöbb szavazatot kapott Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester és Kóka János SZDSZ-MSZP közös jelölt mögött. Vaskor javaslata, a 37,5 százalék előrelépés volt ahhoz képest, hogy eddig senki sem mondott semmilyen számot. Ettől függetlenül a 37,5 százalék nem tetszett az érintett budaváriaknak, ők tíz százalékért szeretnék megvenni műemlék lakásaikat. Amenynyiért a kilencvenes évek elején vásárolhattak önkormányzati lakást a náluk szerencsésebbek. Akkor a váriak a fokozott műemléki védettség miatt elestek ettől a jogtól, ám 2001 óta megvan az elvi lehetősége, hogy élhessenek vele. Csak hát senki sem mondja meg a részletes feltételeket. A vételár megállapítása egyébként önkormányzati hatáskör. A szomszédos XII. kerületben Vaskor szerint 90 százalékot kérnek a bérlakások megvásárlóitól. Ehhez képest a 37,5 százalék valóban kedvezményes ár.
Kóka János biztatta a vári lakosokat, ne nyugodjanak bele ebbe, faragják tovább az árat, hiszen szerinte is méltatlan ennyi év halogatás, ígérgetés után "ilyen magas százalékot" megállapítani. Mindemellett megtudhattuk Vaskor Lászlótól, hogy a budavári, önkormányzati műemlékházakban élők a harmadik legalacsonyabb lakbért fizetik az egész városban.
Az MDF- és az SZDSZ- MSZP-jelölt meglepő szimpátiát mutatott egymás elképzelései iránt, s a fórum résztvevőiben még az is felmerült, Vaskor lépjen vissza Kóka javára. Ezt a lehetőséget azonban az alpolgármester elhárította.
Egy budavári üzlet bérlője érdeklődött: meg lehet-e venni majd az üzleteket is. Ígéretekben Kóka bátor volt: a boltok eladását is elképzelhetőnek tartotta. Előbb azonban a lakások ügyét akarja rendezni. Tárgyalt a KÖH-hel, a KVI-vel, a belügyminiszterrel, s ő maga továbbra sem látja akadályát a privatizációnak. Sőt, közjegyző előtt nyilatkozatot tett: három éven belül megoldja ezt a problémát, vagy lemond.
A beszélgetés közben tisztázódott az is, hogy aki nem tudná vagy nem akarná megvenni lakását, maradhatna "az idők végezetéig" bérlő. De Kóka felajánlotta segítségét egy olyan hitelkonstrukció kidolgozásában is, melynek törlesztőrészletei nem lennének magasabbak a mostani lakbérnél.
Végre kimondták, hogy bár állandóan a várfalon belüli 770 lakásról esik szó, a vételi lehetőség éppen úgy érvényes volna például a vízivárosiakra is, hiszen ott is sok műemlék lakás van, amelyet megvennének.
Nagy Gábor Tamás nem jött el a fórumra. Nem volt alkalmas neki az időpont, későn érkezett a meghívás. Levelet küldött, amelyben az állt, hogy a mostanában sokat emlegetett lakástörvény módosítás miatt nem kell aggódniuk a váriaknak, mert továbbra sem lesz piaci alapú a lakbérük. Nagy azt írta: ő is tárgyalt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőivel, s megállapodtak, a kampány után az önkormányzat és a KÖH közösen kezdeményezni fogja a "Budavár-törvény" megalkotását, amely szabályozná ezt az összetett kérdést, s megindulhatna a privatizáció.
