Falusi idill feljelentéssel

- Ököllel állon ütött! Kétszer! Pál Sándor, a Baranyai megyei Varga község polgármestere házának üvegezett verandáján ül, és azt mutatja, hol érte őt a két ütés. Nyoma nem maradt a március 21-én történt esetnek, az orvosi látlelet nyolc napon belül gyógyuló sérülést állapított meg. Pál Sándort - elmondása szerint - egy Vargán élő, holland férfi, Lorenz Haring bántalmazta. A rendőrség hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés gyanújával indított vizsgálatot.

Pál Sándor polgármester: Szerintem Hollandia örül, hogy megszabadult Haringéktól
Pál Sándor polgármester: Szerintem Hollandia örül, hogy megszabadult Haringéktól

Jacqueline és férje lótenyésztéssel foglalkozik
Jacqueline és férje lótenyésztéssel foglalkozik

- Többen látták, hogy megütött - morogja a halkan és színtelenül beszélő polgármester, majd hozzáteszi: - Nem biztos, hogy vállalják a tanúskodást. Félnek a vargaiak a Lorenztól.

Pál Sándornak a két ütésnél is jobban fáj a közöny. Erről így kesereg:

- Az eset után senki meg nem kérdezte meg a faluban, hogy Sanyi, mi van veled? Se a képviselők, se a falubeliek nem érdeklődtek. Hogy van ez?A kérdés azért tűnik indokoltnak, mert az 57 éves férfi 1990 óta polgármestere Vargának. Pál Sándor tiszteletdíjasként látja el feladatát. A férfi eredetileg lakatos, a szakmájában dolgozott 2000-ig, akkor - érszűkülettel - leszázalékolták. Az önkormányzati választáson mindig független jelöltként indult, és mindig biztosan nyert. Ebből arra következtethetünk, hogy a vargaiak elégedettek Pál Sándorral. A jelek szerint a falubeliek mégse fájlalták polgármesterük balsorsát.

Az alig másfél száz lelket és nyolcvan portát számláló Varga a baranyai Hegyhát egyik völgyében búvik meg. Nem egyutcás község, mint a hozzá hasonló méretű települések, Vargának tucatnyi rövidke és névtelen utcája van. Ezek az utcák a falu mélyen fekvő központjából polipkarszerűen kapaszkodnak fel a települést övező lankákra.

A fentiekből sejthető, hogy Varga természeti adottságai vonzóak. Mindenfelé dombok, vízmosások, mélyzöld erdők, üde rétek, patakok, kicsi házak, legelésző jószágok - szóval idilli ez a táj. Ha közelebbről nézzük a portákat, akkor viszont látszik, hogy az itt élők többségének makacs társa a többgenerációs szegénység. A helybéliek kétharmada nyugdíjas vagy leszázalékolt. Az aktív korúak fele hosszú évek óta állástalan. A munkanélkülieknek a 17 ezer forintos jövedelempótló támogatás jut, s ebből a kevés pénzből tartják fenn magukat és gyermekeiket. Mivel a környék szenved a foglalkoztatási gondoktól, Varga lakói az elmúlt években gyakran odébbálltak. Dülöngélő, ápolatlan portáikat olcsón vesztegették el.

Az ezredforduló táján a külföldiek felfedezték Varga szépségét és olcsóságát. Eddig három holland és egy német állampolgár összesen több mint tíz portát vagy házhelyet vásárolt a faluban. Az ingatlanárak ettől kicsit emelkedtek, ám egy felújításra váró parasztház - a hozzá való ezer négyzetméteres telekkel - ma is megvehető itt 600-800 ezer forintért.

A polgármester eleinte örült a külföldieknek: az újságban azt nyilatkozta, hogy a határon túli vevők új életre kelhetik a falut. Később Pál Sándor lelkesedése alábbhagyott. Ma már gyakorta falurombolónak minősíti a külföldieket, mivel azok ritkán látogatják portájukat, és nem sokat költenek rozzant házaikra. Emiatt aztán az általuk megvásárolt épületek omladoznak. Hogy később felújítják-e az életveszélyessé vált házakat, s ideköltöznek-e nyugdíjaskorukra, avagy csak befektetési céllal vettek itt portát, azt ma még senki sem tudja.

A polgármesternek a legtöbb baja azonban nem a távol lévő külföldiekkel van, hanem Lorenz Haringgal, aki élettársával és öt gyermekével szinte folyamatosan Vargán tölti idejét. Haringéknak négy házuk, több legelőjük, kaszálójuk van a faluban. A pár lótartással foglalkozik. A házak közül az egyiket felújították és bővítették, abban lakik a holland família, a másik hárommal nem törődnek, így azok bontása immár elkerülhetetlen.

A polgármesternek az a fő gondja Haringékkal, hogy rendetlenek, koszosak és nem gondoskodnak állataikról. Szerinte minden vitának az alapja az, hogy ő szóvá teszi Haringék hibáit.

- Néhány évvel ezelőtt feljelentettem őket, mert éheztették a lovaikat - mondja Pál Sándor. - Kijött az állatorvos, de nem talált hiányosságot. Ennek ellenére nyolc lovuk éhen pusztult. A legyengült állatokat elvitték, levágták, és a húsukat megetették a pécsi állatkert ragadozóival.

A polgármester megemlíti, hogy számtalanszor figyelmeztette Lorenz Haringot, ne szemeteljen, tartsa rendben a portáját, a háza előtt az utcán ne tároljon hetekig építőanyagokat. Mindhiába.

A már említett ökölcsapások is egy ilyen vita következményei voltak. A polgármester erről így beszél:

- Lorenz háza előtt az utcán állt egy kupac sóder, s attól már napok óta alig lehetett eljárni. Szóltam neki, hogy nem állhatja el az utat, és ha az utcán tárolni akar építőanyagot, akkor arra kérjen területfoglalási engedélyt. Erre azt kiabálta, hogy én ne parancsoljak neki, mert én csak egy kis óvodás vagyok. Majd kétszer megütött, és az árokba lökött. Velem volt a feleségem és a kisunokám, és ők is látták ezt.

Pál Sándor óv attól, hogy megkeressem Haringot:

- Agresszív ember, jobb kerülni. Ráadásul olyan mocsok és bűz van nála, hogy attól rosszul lesz.

Nem hallgatok a polgármesterre, s elsétálok a holland család portájára. A rendetlenség tényleg elementáris. Erre részben van mentségük, hisz a ház felújítása, valamint a szemközti portán az istálló építése még folyik. Ennek ellenére lehetne az építőanyagokat gondosabban tárolni, mint ahogy azt Haringék teszik, és egy lomtalanítás sokat javítana a porta megjelenésén. A ház belső kialakítása és a bútorok igényességről vallanak, nem úgy az itteni állapotok: koszos minden, a konyhakő, az asztal, a székek, a polcok.

Más tekintetben viszont kellemes a légkör. Lorenz Haring és párja, Jacqueline barátságosan fogad. Az öt gyerek tisztelettudón figyeli érdeklődésemet. Később a kicsik játszani mennek: remekül elvannak egymással, s nem zavarják szüleik velem folytatott beszélgetését. Pedig órákig tart ez a beszélgetés. A magyar szavakat sajátos akcentussal ejtő holland pár azt állítja: a polgármester hadjáratot folytat ellenük. Úgy érzik, erre nem szolgáltak rá. Szavaik szerint főleg azért nem, hogy ők a birtokukban lévő vargai ingatlanok javát épp a polgármestertől és rokonaitól vásárolták. A 39 éves családfő szerint a viszonyuk akkor romlott meg Pál Sándorral, amikor a polgármester ajánlkozott, hogy vállalná a holland pár lovainak etetését.

- Közöltem vele, hogy erre nincs pénz - idézi fel az esetet Lorenz Haring. - Van tizennyolc ló, nem kell segítség, mi etetjük az állatokat. Erre megsértődött, és feljelentett, hogy a lovakat mi nem jól tartjuk.

Jacqueline - aki lótenyésztő családból származik, s korábban több versenyt nyert díjlovaglásban - azt bizonygatja: a lovaik sosem nélkülöztek, s egy jószág sem pusztult náluk éhen. Amióta itt vannak, egyetlen ló hullott el, de az már öreg volt, és csontrákban szenvedett. Lorenz elmondja, hogy szerettek volna az önkormányzattól bérbe venni egy ezer négyzetméteres telket, de amikor ezt a polgármester megtudta, gyorsan megvásárolta előlük azt az ingatlant. Ez rosszulesett Haringnak, mint ahogy az is, hogy a polgármester gyakran ócsárolja őket az állattartás körülményeiért és a rendetlenségükért. Haring megemlíti azt is: vásárolt egy telket a polgármestertől, ám utóbb azzal szembesült, hogy a kapott telek kisebb, mint amire a megállapodás alapján számított. Akkor olyan vita robbant ki a telekhatáron, hogy rendőrt kellett hívni.

Felsorolhatatlan, hogy még hányszor veszett össze a holland pár a falu első emberével. Egyszer Haringék azért jelentették fel a polgármestert, mert megfenyegette őket. A bíróságon a polgármester tagadta ezt, csakhogy Haring egy magnófelvétellel igazolta, amely szerint Pál Sándor "hülye holland cigánynak" nevezte őt, és azt kiabálta, hogy elvágja a nyakát. A bíróság veszélyes fenyegetésért a polgármestert figyelmeztette. Az is előfordult, hogy a polgármester bement Haringék birtokára, és ott kivágott három fát. Az emiatt indított eljárásban a polgármestert 7900 forint megfizetésére kötelezték. Haring szerint ezt a pénzt a polgármester nem fizette ki.

A holland férfi tagadja, hogy a múlt hónapi afférban megütötte Pál Sándort. Az ő verziója szerint amikor a polgármester ráripakodott az utcán lévő sóder miatt, akkor ő otthagyta Pál Sándort. Csakhogy Pál utánament. Erre Haring rászólt, hogy ne jöjjön be az ő udvarába. A polgármester nem hallgatott rá, mire a holland a porta határán egy határozott mozdulattal, a vállánál fogva megállította. A polgármester ekkor csúszott el a sáros úton. De ütés nem volt, hajtogatja Haring.

Újra megkeresem a polgármestert, hogy szembesítsem a holland pár állításaival. Amikor megemlítem, hogy Haring szerint a polgármester azért fordult ellenük, mert nem alkalmazták őt a lovak etetésére, akkor a polgármester zavartan nevetgél:

- Most akkor mi van? - kérdez viszsza. - Megfordult a dolog. Engem okol, hogy megütött a Lorenz?

- Nem okolok senkit, csak kérdezek.

- De ehhez magának mi köze van?

- Cikket írok, szeretnék tisztán látni. Mert ön azt mondta nekem, hogy Haringéknak nyolc lova éhen pusztult. Ők viszont azt mondják, hogy egy se járt így. Végül is hány pusztult éhen?

- Nem tudom.

- Lehet, hogy egy se?

- Lehet.

- Korábban miért mondta, hogy nyolc ló éhen pusztult?

- Nem tetszik nekem, ahogy maga kérdez!

- Pedig még kell kérdeznem. Például arról, hogy magát a bíróság elmarasztalta Haringék fenyegetéséért. Miért fenyegette meg őket?

- Mi köze magának ehhez?

- Ön polgármester, ezért bizonyos cselekedetei a nyilvánosságra tartoz-nak. Ez is.

- Nem mondok semmit.

- Miért vágta ki Haringék három fáját?

- Mert akkor már nem bírtam tovább. Elegem lett belőlük.

- Megfizette azt a pénzt, amit a fák kivágása miatt kiróttak önre?

- Igen.

- Haringék azt mondják, hogy nem.

- Akkor nem.

- Most akkor kifizette a hollandoknak járó pénzt vagy nem?

- Ez se tartozik önre.

- Vagyis nem fizetett?

- Nem fizettem - ismeri el végül, s még hozzáteszi: - De nem is kérték ők a pénzt.

- Ez tény, rosszul beszélnek magyarul, s ezért nem értették meg, hogy a határozat alapján az a pénz nekik járt volna. Most viszont már nem is kérhetik öntől a pénzt, mert lejárt a határidő.

A polgármester cáfolja, hogy ő azért vette meg az önkormányzattól a már említett telket, mert azt Haringék bérbe akarták venni. Azt viszont nem cáfolhatja, hogy az ezer négyzetméteres területért az önkormányzat 2004-ben 6000, azaz hatezer forintot kért a polgármestertől. A telek a falu belterületén van, előtte burkolt út, villany- és vízvezeték fut.

- Nem volt az a telek túl olcsó, polgármester úr?

- A testület döntött az árról, én nem szavaztam.

- Tudom, de aránytalanul olcsónak tűnik a telek. Így az ön által irányított önkormányzat eltékozolja a vagyonát.

- Nálunk olcsók a telkek.

- De nem ennyire. Az ön családja eladott Haringéknak az említett telekkel szemben egy hasonló nagyságú földet. Azért mennyit kértek a holland családtól?

- Nem tudom már.

- Úgy tudom, 350 ezer forintot.

- Annyit nem.

- Hát mennyit?

- Talán ötvenezret.

- Haringéknak 350 ezerről van szerződésük.

- Akkor annyiért. De ehhez sincs magának semmi köze.

A vargai önkormányzat a sásdi körjegyzőséghez tartozik. Ott megtudtam: a feltűnően olcsó telekeladás jogszerű volt. A falunak van vagyonrendelete, az azonban nem teszi kötelezővé az önkormányzat ingatlanjainak értékbecslését, s az eladási árról a testület saját belátása szerint dönt.

Találomra faggatom a vargaiakat, hogy miképp látják a polgármester és a Haring család vitáját. A kérdezettek megerősítik, hogy Haringéknak nem erős oldaluk a rendszeretet. Ám az a véleményük, hogy a holland pár közvetlen és jó kedélyű, nincs bennük hajlam a kötözködésre, s láthatólag be akarnak illeszkedni a falu közösségébe.

Megkérdezem a falu három képviselőjét, hogy miért nem érdeklődtek polgármesterük állapota felől. Egyikük sem akar erről beszélni, de annyit elárulnak: elegük van a polgármester és a hollandok vitájából. Nem akarnak ebbe beleavatkozni, még úgy sem, hogy sajnálkozó arccal hátba veregessék a polgármestert. Hogy mi a valódi oka Pál Sándor és Haringék konfliktusának, azt csak találgatják a vargaiak.

- Talán az, hogy Haringék sok telket megvettek, és még akarnak is venni - véli az egyik névtelenséget kérő helybéli. - A polgármesternek és a rokonainak is hasonló a szándékuk. A polgármester családjának tucatnyi telke van a faluban. A polgármester és a hollandok üzleti érdekei ütköznek.

Pál Sándor elutasítja ezt a feltevést. Ragaszkodik ahhoz, hogy neki csak Haringék rendetlenségével van baja. A polgármester megosztja velem még egy gondolatát:

- Azt senki se tudja, hogy Haringék miből tartják el magukat. Még egy lovat se adtak el. A holland gyerektartásból élnek. Szerintem Hollandia örült, hogy megszabadult tőlük.

Bevételük valóban nincs még Haringéknak Magyarországon. De ígérik, hogy lesz. Sportlovakat tartanak. Arra számítanak, hogy a gyarapodó lóállomány pár év múlva megélhetést biztosít számukra. Addig hollandiai megtakarításaikból és bevételeikből, valamint rokonaik segítségéből élnek.

- Maradunk - mondja Lorenz szótagolva. - Jó itt.

- Jó lenne, ha elmennének - mondja Pál Sándor. - Újra rend lenne a faluban.

Meg lenne házhely hatezerért.

Lorenz Haring: A polgármester hadjáratot folytat ellenünk
Lorenz Haring: A polgármester hadjáratot folytat ellenünk
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.