Nem áll jogukban hallgatni
Botrány vagy hitelesség - ezzel a címmel illették azt a minapi konferenciát, ahol komoly vitába keveredtek egymással a különböző hatóságok képviselői az élelmiszer-biztonsági vizsgálatokon fennakadt gyártók és forgalmazók nevének nyilvánosságra hozatalát illetően. Az ügy azóta sem oldódott meg, a karácsony után kipattant ürülékes szaloncukorbotrány óta szinte hetente foglalnak le romlott húst a hatóságok anélkül, hogy a vevők megtudhatnák, melyik társaság termékéről van szó. A húsvéti húsrazziák és a csokinyuszi-ellenőrzések esetleges felelősei várhatóan továbbra is névtelenségbe burkolódzhatnak, a hatóságok ugyanis úgy félnek a kártérítési perektől, mint a tűztől.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos határozott álláspontja, hogy amennyiben jogsértésről vagy állami pénzről van szó, senki sem bújhat üzleti titok mögé. Ugyanez vonatkozik az élelmiszer- és termékbiztonsági vizsgálatokra is, melyek esetében a hatóságnak a biztos szerint nincs jogköre mérlegelni, hogy az illető gyártónak milyen kárt okoz, ha a neve nyilvánosságra kerül. Még akkor sem, ha tudható, hogy nem szándékos szabálytalanság vagy mulasztás történt.
A fogyasztóknak ugyanis alapvető joguk, hogy tudjanak az őket érintő vizsgálatokról. Akkreditált laboratóriumokban végzett vizsgálatok eredménye közérdekű adat - tette hozzá Péterfalvi, akinek egyértelmű álláspontja akkor úgy tűnt, meggyőzte Dékány Andrást, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivőjét. Csakhogy az elmúlt hetekben sem történt semmi, az adatvédelmi biztos egyelőre egyedül képviseli az egyértelmű nyilvánosság elvét. Péterfalvi hiába hangoztatja, hogy a hatóságnak nem lehet mérlegelnie, hogy megbetegedést csak ötkilónyi szaloncukor elfogyasztása okozhat, az állampolgároknak joguk van tudni az esetleges veszélyről is.
Egy minapi szakmai egyeztetésen aztán kiderült, hogy a hatóságok jogszabály-módosításra várnak. A közigazgatási eljárásról szóló új törvénybe ugyanis hiába került be a fogyasztók érdekében szükséges nyilvánosság, benne maradt az is: csak egy jogerős határozatban foglaltak közölhetők. Mivel azonban a kifogásolt termékek gyártói, forgalmazói rutinból kérnek felülvizsgálatot minden határozat ellen, jogerős határozatról csak hetek-hónapok - bírósági döntés esetén - esetleg évek múlva lehet beszélni. Az adatvédelmi biztos hivatalában éppen ezért kezdődött el a törvénymódosítás előkészítése. Ez egyértelműsítené: a nyilvánosság elkerülhetetlen.
A nyilvánosság persze lehet kétélű fegyver, a hatóságoknak ugyanis biztosnak kell lenniük abban, hogy vizsgálataik eredménye támadhatatlan. Kathi Attila, a fogyasztóvédelmi hatóság szóvivője szerint a problémát éppen az okozza, hogy a hatóságok nem a cégek jó hírnevét, hanem saját döntéseik hitelességét féltik. Ha a vizsgálatok eredménye százszázalékosan biztos, akkor mernek csak beszámolni az ügyekről. Az adatvédelmi biztos erre azt felelte, hogy inkább azért pereljék a hatóságot, mert megsértette egy cég jó hírnevét, mint azért, mert nem adott ki közérdekű adatot. Az érintett cégek közül többen fenyegetőztek már perrel, mint ahányan végül valóban pereltek.
Az ominózus paprikaügyben például a Kalocsai Paprika Rt. bebizonyította, hogy a megyei állat-egészségügyi hatóság hibásan vette termékükből a mintát, amit nem kellő körültekintéssel és nem a megfelelő módszerekkel vizsgált be, ezért az eredmény sem volt megfelelő. A pert megnyerték, aminek eredményeként nem kellett befizetniük a cégre korábban kirótt 60 millió forintos büntetést. Az elsietve bevont Univer paprikakrém - ami csak nyers zöldséget tartalmaz - gyártója is perelni akart, de végül megegyeztek az ÁNTSZ-szel. Két éve a lisztériával szennyezettnek kikiáltott kék sajt ügyében a fogyasztóvédelem vizsgálati eredményét az ÁNTSZ nem találta megalapozottnak, de abból nem lett ügy. A szaloncukor ügyében viszont várható a perindítás, de nem tudni, hogy mikor.
Biacs Péter, a Magyar Élelmezés-ipari Tudományos Egyesület elnöke szerint a gyártók háromféle kifogással élhetnek: a mintavétel módszerét, a labor felszereltségét és a vizsgálat módját, valamint a nyilvánosságra hozatal pontatlanságát támadhatják meg. Az Európai Unióban egyáltalán nem ismeretlenek az efféle ügyek, Ausztriában például húsz éve azért menesztették az élelmiszer-biztonság főemberét, mert egyszerre kilenc kártérítési per zajlott az állam ellen.
