Hétezer tonna. Évente ennyi csokoládéból készült (húsvéti nyúl, csibe, tojás és mikulás) figura fogy Magyarországon. A vásárlók zöme azonban nem is sejti, hogy e mennyiségnek csak kevesebb mint a fele nevezhető valóban csokoládénak. A magyar élelmiszerkönyvbe is átvett uniós "csokiirányelv" szerint csak az olyan édesség nevezhető csokoládénak, amely összes kakaó-szárazanyagtartalma legalább 35 százalék, ebből pedig legalább 18 százalék a kakaóvaj, legalább 14 százalék pedig zsírmentes kakaó-szárazanyag. Ám a kakaó drága. Az édesipari társaságok egy része más összetevőket használ - magyarázza Dömölki Lívia élelmiszer-szakértő, mire is jutott az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) e termékkör vizsgálata során.

A kakaó pótlására a gyártók leggyakrabban tejbevonót alkalmaznak. Ebben a drága kakaót olcsó növényi zsírokkal helyettesítik. Csakhogy az így készült termék nem sokban emlékeztet a valódi csokoládéra. Állaga, illata, táplálkozási és élvezeti értéke teljesen más, ám ez legtöbbször már csak a termék megvásárlása után, az otthoni fogyasztáskor derül ki.

A tejbevonóból készített figurák térhódítása részint a kereskedők, részint a fogyasztók magatartásának köszönhető. Az üzletek igyekeznek minél alacsonyabb áron beszerezni a szezonális édességeket, hogy aztán az akciós áron kínált mikulásokat és nyulakat vevőcsalogatókként használják. A vevőt gyakorta nem is megfelelően informálják, a polcokra legtöbbször csak annyit írnak: "húsvéti nyúl, tej". Ebből viszont a vásárlók zöme számára nem egyértelmű, hogy nem valódi csokoládéból készült termékről van szó. Fekete Zoltán, a Márkaszövetség főtitkára szerint a piacon már emberi fogyasztásra alig-alig alkalmas termékek is előfordulnak. A neves édesipari cégek természetesen igyekeznek fellépni a számukra kedvezőtlen piaci folyamatok ellen, ezért előrukkoltak ismert márkáik csokifigurás változataival, amelyek minősége teljesen megegyezik az alaptermékével. Emiatt jelentek meg a polcon a lila, piros, zöld, kék és sárga színben pompázó húsvéti édességek.

Drágább lesz az édesség

Rekordokat dönt a csokoládé legfontosabb összetevőjének számító kakaó világpiaci ára mostanság. Oláh Flórián, a Hamilton Tőzsdeügynöki Rt. árutőzsdei elemzője szerint ennek az az oka, hogy a legnagyobb kakaótermelő országban, Elefántcsontparton politikai bizonytalanság van. A kereslet ugyanakkor egyre nő. A kozmetikai ipar igényel egyre több kakaót, és a nagy népességű országok (Kína és India) polgárai is egyre több csokoládét fogyasztanak. Míg jelenleg egy átlagos európai polgár évente két kiló csokit majszol el, addig egy kínai csak húsz dekát. A szakértő úgy számol: mindezek miatt év végére egy tonna kakaó a jelenlegi 870-900 font helyett 980-1000 fontba kerül majd.

Hiába drágul a kakaó, a fogyasztóknak nem kell attól tartaniuk, hogy a csokoládé ára rövid időn belül drasztikusan megemelkedik - nyugtatja a kedélyeket Halbritter Mátyás, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. A nagy édesipari cégek között ugyanis komoly verseny van, így legtöbbjük csak késve és csak kismértékben érvényesíti áraiban költségei növekedését. Erre magas kakaóárak mellett is van módjuk, hiszen nagy tételben, többéves szerződéseket kötve veszik meg a nekik kellő mennyiségű nyersanyagot. Ezen túl a kakaó a gyártási költségeknek csupán kisebb részét, durván a harmadát teszi ki. Így még ha meg is duplázódik az ára, az hónapokkal később csak néhány százalékos csokoládédrágulással jár. (M. I. A.)

Fehéroroszországi csokitojás Minszk egyik csokimanufaktúrájából. Nem spórolnak az anyagon