Teljesen véletlen ugyan, hogy 1997-ben éppen én lettem a cseszneki várkapitány, így utólag az egészet mégis sorsszerűnek érzem. Néha megállok a vár tövében, felnézek a falakra, és beleborzongok, mekkora felelősség egy ilyen történelmi emlékhelynek az irányítása - mondja Nagy Ferenc, a cseszneki vár üzemeltetője.

A Veszprémet Győrrel öszszekötő országút mentén, a Bakony belsejében a XIII. században épült a cseszneki lovagvár, amely egészen a XIX. század elejéig meghatározó szerepet játszott a környék életében. Az évszázadok során több nemesi család, így a Garaiak és az Eszterházyak kezén is megfordult a vár. Utóbbiak egy barokk várkastéllyá építették át, ám az 1700-as évek végén mégis kiköltöztek a főúri életmódra alkalmatlanná vált épületből. Az üresen maradt vár - amelyet egy földrengés, majd egy tűzvész rombolt le - a második világháború után az állam tulajdonába került, 1996-ig egy állami erdőgazdaság kezelte.

- Valójában a vár és a környéke tíz évvel ezelőtt még óriási dzsumbuj volt, mindent belepett a gaz, csak a legelszántabb turisták tudták megközelíteni a romokat - mondja Nagy Ferenc. - A változás akkor kezdődött, amikor a vár átkerült a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezelésébe, és a vagyonkezelő szervezet hajlandó volt pénzt költeni a környék rendbetételére. Ekkortájt kopogtattam be a KVI-hez, hogy átvenném a vár üzemeltetését.

Ennek előzményei voltak. A gyógypedagógus diplomával rendelkező Nagy Ferenc családjával a hetvenes években költözött a környékre: a szomszédos bakonyoszlopi diákotthonban lett nevelőtanár, ahol huszonegy évig dolgozott. A rendszerváltozás hajnalán tanári fizetése kiegészítésére előbb egy utazásszervező vállalkozásba fogott, majd az összes pénzét befektetve megvásárolta a cseszneki vártól néhány száz méterre található használaton kívüli kőbányát. Merész tervei szerint kulturális rendezvényekkel szerette volna rentábilissá tenni a kőbányában kialakított szabadtéri színpadot.

- A faluban őrültnek néztek, de a családom is aggódott: egymás után vettem fel a hiteleket a vállalkozáshoz, és évekig nem látszott, hogy megtérülhet-e a befektetés - mondja Nagy Ferenc. - Az első koncerteket 1993-ban tartottuk a kőbányában, majd évről évre bővült a kulturális program. Bakonyoszlopról átköltöztünk Csesznekre, sőt önkormányzati képviselő is lettem a faluban. Naponta eljártam a vár alatt, de évekig nem gondoltam arra, hogy valamit kezdeni lehetne a rommal. Majd egy véletlen találkozás mindent megváltoztatott.

Épp tíz évvel ezelőtt történt, hogy a cseszneki várat meglátogatta Papp Imre, a sümegi várat üzemeltető vállalkozó azzal a szándékkal, hogy esetleg ennek az épületnek a hasznosítását is elvállalja. A várhoz vezető út keresésekor a sümegi várkapitány éppen Nagy Ferencbe botlott, aki elkísérte. Papp Imre szembesülve a rommal, elállt tervétől, Nagy Ferenc fejében viszont megfogant az ötlet: a vár turisztikai vonzerejét kihasználva a kőbányai szabadtéri színpad látogatottságát is növelni lehetne. Ám valamit tenni is kellene a romhalmazzal.

- Elkészítettem egy hasznosítási tervet, és bementem a KVI-hez. Meglepetésemre szóba álltak velem, sőt hosszas egyeztetések után hasznosítási szerződést kötöttünk, amit azóta többször meghosszabbítottunk, így 2014-ig én lehetek a várkapitány - mondja Nagy Ferenc. - Az elmúlt tíz évben kétszázmillió forintot költöttünk a várrekonstrukcióra. Körbekerítettük, számos elemét felújítottuk, látogathatóvá tettük a várat. A félreértések elkerülésére: az én feladatom az üzemeltetés, a szponzorok keresése és a rekonstrukciós munkálatok fel-ügyelete, a pénzt a különböző pályázatokon a KVI szerzi.

Tennivaló pedig akad bőven: tavaly ősszel a kincstár elkészítette a várrekonstrukció további terveit. Eszerint nyolc ütemben csaknem ötszázmillió forintot kell még felhasználni ahhoz, hogy elkészüljön többek között a díszburkolat és a díszvilágítás, a barokk kori várkapu, de helyre kell állítani a keleti vártornyot, valamint néhány helyen a támfalakat is. A munkálatok ütemezését a pályázati források megszerzése határozza meg.

- Évente ezer-kétezer látogatóval nő a vendégek száma, azaz bevált a számításom: a vár és a kulturális rendezvények vonzereje egymást erősíti - mondja a várkapitány. - Ma már nincs adósságom, három éve nyereségessé vált a Cseszneki Nyár programsorozat. Sőt, a több ezer nézőt vonzó kőbányai szuperprodukciók bevételéből finanszírozni tudjuk a ráfizetéses, de komoly kulturális értékkel bíró várbeli programjainkat. Sarkítva: az idei Edda-, Demjén- és Omega-koncertekből tartjuk el a tárogatófesztivált, a történelmi íjászversenyt és a várdalnoki estéket.

A most ötvenéves Nagy Ferenc feleségével és három gyermekével együtt az elmúlt másfél évtizedben cseszneki "őslakossá" vált, jelenleg ő a falu alpolgármestere. Azt mondja, nem csak saját egzisztenciáját sikerült megteremtenie, de mások is profitáltak a vár újjáélesztéséből: nőtt a fizetővendég-szolgáltatás, panzió és fogadó nyílt a községben. A nagy nyári rendezvények nyolcvan helybelinek adnak munkát.

- Rengeteg még a tennivaló, úgyhogy sokáig szeretném folytatni a várkapitányi munkát - mondja Nagy Ferenc. - Ez a szerep komoly felelősséget jelent, úgy érzem, a viselkedésemmel példát kell mutatnom mindenkinek. Méltónak kell lennem a Garaiak és az Eszterházyak emlékéhez.