Ásványvizet főleg azok fogyasztanak, akik egészségesen szeretnének táplálkozni - állapította meg a GfK Hungária Piackutató Intézet egyik nemrégiben közzétett tanulmánya. Azok a vizek, amelyek műanyag - polietilén tereftalátból (PET) készült - palackban kerülnek a fogyasztókhoz, antimonnyomokat tartalmaznak, ez a fém pedig mérgező hatású - mutatták ki a Heidelbergi Egyetem kutatói. A két megállapítást egymás után olvasva a fogyasztó biztosan összezavarodik. Vajon kinek higgyen? A legújabb kutatási eredményeiket közzétevő tudósoknak vagy az ásványvizek jótékony hatásait ugyancsak tudományos adatokkal alátámasztó reklámoknak?

Kétségtelen, hogy a reklámokkal az elmúlt néhány évben sikerült "rászoktatni" a magyarokat az ásványvíz fogyasztására. A GfK már idézett tanulmánya szerint a lakosság 40 százaléka naponta iszik ásványvizet. E termékkör kedveltsége 1989 és 2005 között 29 százalékról 78 százalékra nőtt, miközben a rendszerváltás előtt egyeduralkodónak számító szódavízé 60 százalékon stagnál. Ma már a magyar családok 78 százaléka a főétkezéshez ásványvizet iszik, miközben az európai átlag "csak" 67 százalék. Az ásványvíz olyanynyira közkedveltté vált, hogy Magyarországon tavaly már több fogyott belőle, mint a szénsavas üdítőitalokból.

De vajon tényleg olyan egészséges az ásványvíz? Német tudósok 15 kanadai és 48 európai ásványvízminta megvizsgálása után arra a következtetésre jutottak, hogy a PET-palackba töltött termékek antimontartalma sokkal magasabb, mint azon vizeké, amelyek polipropilén-palackban kerültek a boltokba. A feltételezések szerint a mérgező fém a palack anyagából oldódik ki, mert a PET előállításakor gyakorta antimonvegyületet használnak. A PET-palackkal szembeni gyanút erősítette, hogy a beletöltött víz antimontartalma alaposan megnőtt. A Heidelbergi Egyetem munkatársai azonban azt is hangsúlyozták, hogy az ásványvizek a megengedettnél nagyságrendekkel kevesebb antimont tartalmaznak. Van persze már olyan ásványvíz is, amelyet a biztonságosabbnak tartott polipropilén-palackba töltenek, ám ez a technológia még kísérleti stádiumban, van, a piacon nem terjedt el.

- Én bizony ezután is mindenféle félelem nélkül fogok ásványvizet inni - közölte kérdésünkre Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke. A szakember rendkívül károsnak tartja a német tudósokéhoz hasonló tanulmányok megállapításainak kritika nélküli közzétételét. Szerinte a fogyasztókra könnyebb ráijeszteni, mint elmagyarázni nekik, mi az igazság. Fehér Tibor szerint az antimon jelenlétét kimutató tanulmány miatt nem kell megijedni. A PET-palackos vizekben ugyanis a megengedett érték huszadát is alig elérő mennyiségű fémet találtak, így akármennyit iszik is belőle valaki, mérgezést nem kaphat. A megengedett értéket ugyanis több éven át tartó vizsgálódás után az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) állapítja meg, és azt a legújabb kutatási eredmények alapján folyamatosan felülvizsgálja.

Egyébként az elmúlt időszakban nemcsak az ásványvízben, hanem a kólában is kimutattak egészségre káros vegyületet. Nemrég röppent fel a hír, hogy ezekben az italokban benzol van, ami nagy mennyiségben ugyancsak mérgező lehet. A tartósítószerként használt nátrium-benzoát és a C-vitamin ugyanis bizonyos körülmények között benzollá alakul.

- Akkor is kiderült, hogy egy banánnak vagy éppen a városi levegőnek nagyobb a benzoltartalma, mint az üdítőitalnak - mondta Fehér Tibor, aki lobbi-érdekeket sejt a háttérben. Aki keres, a manapság használatos, egyre érzékenyebb műszerekkel bizonyára talál is - figyelmeztet az elnök. Márpedig egy-egy riasztónak tűnő megállapítás hallatán a nem jól tájékoztatott fogyasztók egy darabig biztosan nem vásárolnak a veszélyesnek tartott termékből, helyette inkább mást keresnek. A helyettesítő termékek előállítóinak forgalma és bevétele így egyik napról a másikra alaposan megnőhet.

A boltokban még nincs a biztonságos palackból