Fidesz: vissza a párnagázt!
Áron alul értékesítette a Molnak a hazai gáztározókban lévő "párnagázt" a gazdasági minisztérium - vélekedik Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Emiatt a Legfőbb Ügyészségtől azt kéri, vizsgálja meg e tárgyban a büntetőjogi felelősség kérdését, illetve polgári úton a szerződés megtámadásával perelje vissza az elkótyavetyélt állami vagyont.
Amint arról már tavaly beszámoltunk, a Mol tavaly év végén 60 milliárd forintot fizetett az államnak 3,3 milliárd köbméter párnagázért. A szóban forgó anyag a föld alatti gáztározókban található olyan gáz, amely technológiai okokból az üzemszerű működés alatt nem tározható ki onnan. A frakcióvezető az MTI szerint közölte: az állam a szerződésben azt is vállalta, hogy 15 éven keresztül évente 9 milliárd forintért viszszabérli a párnagázt, ami összesen 140 milliárd forint. A frakcióvezető szerint a bérleti díj a jövőben emeli majd a gáz hatósági árát. Hozzátette: a kifizetett ár harmada volt a világpiacinak, de a bányajáradékról szóló törvény szerint is legalább ennek kétszerese járt volna az államnak.
Számításaink szerint a párnagázért kifizetett vételár köbméterenként mintegy 18 forint volt, miközben a határon körülbelül 50 forintot kell érte fizetni.
A párnagázügyletet egyébként az állam és a Mol emlékezetes módon a múlt év végére időzítette. Kiderült, hogy az - egyesek szerint kissé váratlan - pénzbevétel igen jelentős szerepet játszott az államháztartás egyensúlyának helyreállításában. (Az összeget egyébként a lakossági gázfogyasztók számláinak csökkentésére, azaz a gázár-kompenzációrta fordítják.)
Az ügyletről decemberben a Mol adott tájékoztatást, a megkötést követő napon, december 23-án. A tájékoztatás ugyan nem szól a visszabérlésről, de úgy fogalmaz, "a Magyar Állam a Földgáztárolónak a Mol-csoport megtérülési céljainak megfelelő hozamot biztosít".
Kóka János gazdasági miniszter tegnap délután reagált Áder kijelentéseire. Szerinte ezek jó része egyszerűen nem értelmezhető. (Ezért is lett volna jó, ha Áder elfogadja Kóka meghívóját a tájékoztatóra.) A miniszter leszögezte: a 60 milliárd forint nem vételár, hanem a párnagáz után a jövőben fizetendő bányajáradék egy részének kiváltása. Ez szerinte teljesen megfelel a "piaci" árnak, bár a párnagáznak - lévén, hogy az nem forgalomképes - nincs piaci ára. A párnagáz egyébként kitermelhető, de azt követően a mező már alkalmatlanná válik a gáztárolásra. A Mol a szerződésben azt is vállalta, hogy ilyet 16 évig nem tesz, hangsúlyozta a miniszter. Hozzáfűzte, ezt követően az esetleges kitermelés után újabb bányajáradékot kell majd fizetni az államnak.
Arra, hogy a költségvetés 15 éven át évi 9 milliárd forintot fizetne bérleti díjként a földgáztárolóknak, Kóka János értetlenkedését fejezte ki. Szakértők szerint a számok nem alaptalanok, de valójában nem bérleti díjról van szó. Az állam a 60 milliárdos befizetést "elismert költségként" tartja nyilván, amit ilyen formán a gázáron keresztül a cég megfelelő haszonkulccsal idővel vissza fog kapni. Mint minden elismert költség, ez is áralkotó tényező - ismerte el kérdésünkre Kóka. Ugyanakkor határozottan hangsúlyozta: a szerződés egyik legfontosabb előnye, hogy a befolyó összeggel feltöltötték a gázár-kompenzációs alapot, amivel az óriási nemzetközi drágulás ellenére szinten tudták tartani a lakosság által fizetendő gázárat. Vagyis a megállapodás szerinte nemhogy nem áremelő, hanem sokkal inkább árcsökkentő tényező. Más címen a jövőben is számítanak bányajáradék-befizetésekre, így a lakossági gázárak ellentételezése hosszú távon is biztosított - jelentette ki lapunknak Kóka János.
Az ügy pikantériája, hogy a gáztározók néhány napon belül a német E.ON kezébe kerülnek, vagyis a vita alapvetően a németek megtérülési számításait befolyásolja. Az ügylet támogatói szerint a decemberi üzlettel a Mol fajlagosan is többet fizetett, mintha az eddigi szabályok alapján fokozatosan fizette volna meg a párnagáz utáni bányajáradékot.
A Mol esti közleménye úgy fogalmaz: a párnagázért kapott "tárolási díj" az európai átlagnál alacsonyabb. A társaság leszögezi: annak ellenére vállalták, hogy 15 évig nem termelik ki a párnagázt (és ezzel hosszú távon biztosítják az ellátást), hogy ez jelentős üzleti kockázatnak számít.
