A Magyarország 2015 projekt a Miniszterelnöki Hivatal költségvetési keretéből elkülönített, de a Magyar Tudományos Akadémiánál kezelt 142 millió forintból gazdálkodik. A Magyarország 2015 kutatásba akadémiai szakembereket vontak be.

Az Ágh Attila, Tamás Pál és Vértes András nevével fémjelzett, öt munkacsoportból álló projekt mintegy száz részvevője hamarosan Fehér Könyvben teszi közzé a tudósok álláspontját arról, hogy Magyarországra valószínűsíthetően milyen kihívások várnak, s azokra milyen módon célszerű reagálni. 

Az EurActiv.hu szerkesztősége a kutatásoknak a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatos megállapításaiból készített összefoglalót. 

Nem csak magyar probléma

A kutatók részletesen megvizsgálták, hogy milyen következményekkel járhat a jelenlegi, már ma is sok szociológiai problémával küszködő középkorosztály tömeges nyugdíjba menetele, ami 2011 és 2020 között következik be. Óriási társadalmi differenciák mellett arra lehet számítani, hogy - amennyiben a nyugdíjrendszer nem változik - tömegeknek kell szembenézniük az időskori szegénységgel. Igaz, hogy nem speciálisan magyar problémáról van szó, mi most kezdünk szembenézni azzal a helyzettel, ami a fejlett nyugati társadalmakat már hosszabb ideje sújtja.  

A jelenlegi, úgynevezett svájci indexen alapuló nyugdíjkorrekció (amely szerint félig a bérek, félig az árak mozgása szerint emelik a nyugdíjakat) a nyugdíjas életszakasz induló nyugdíjának relatív értékét folyamatosan csökkenti, a nyugdíjak és a mindenkori átlagbér egymáshoz viszonyított aránya egyre romlik. Ily módon a jelenleg vizsgált korosztályok mellett a fiatalabbak, a most 40-45 évesek számára a helyzet még drámaibb lesz, ha nem történik változás, közülük sokan nyugdíjjogosultságot sem lesznek képesek szerezni, illetőleg nagyon alacsony nyugdíjból lesznek kénytelenek megélni. 

Új adónem kell?

A szakemberek szerint az alapvető kérdés az, hogy megfelel-e a XXI. század viszonyainak és különösen a magyarországi adottságoknak az úgynevezett munkanyugdíj-rendszer, vagy szükségszerű lesz változtatni a jelenlegi szisztémán. 

Egyes elképzelések szerint az úgynevezett munkanyugdíj mellett muszáj lesz létrehozni egy olyan, alanyi jogon járó nyugdíjelemet, amely nem rászorultsági alapon segélyez, és nem a keresőkori járulékfizetés alapján jelent rendszeres juttatást, hanem életkortól függően mindenkinek biztosít valamilyen szintű megélhetést. Ennek forrását nem lehet majd az élőmunkára terhelni, hiszen ezzel versenyképességünket csökkentenénk, tehát valamilyen külön speciális adónem bevezetése kerülhet szóba. 

Arról egyelőre megoszlik a szakemberek véleménye, hogy egy ilyen „alapnyugdíj” ki tudja-e váltani a rászorultsági alapú juttatásokat, pedig a rendszer módosításának sokak szerint csak így lenne igazán értelme.

(euractiv.hu)