Az áprilisi országgyűlési választások első fordulójában a választópolgárok két szavazólapot töltenek ki: szavaznak egyéni jelöltre és területi listára is. Magyarországon 176 egyéni és 20 területi választókerület van.

Az első fordulóban akkor érvényes a választás, ha a választópolgárok több mint fele elmegy szavazni, eredményes pedig akkor lesz, ha valamelyik jelölt megkapja a leadott szavazatok több mint felét. Ekkor ez a jelölt országgyűlési képviselő lesz.

Ha a szavazás érvénytelen, mert a választópolgárok kevesebb mint a fele szavaz, második fordulót tartanak, amelyben minden jelölt indulhat, aki az első fordulóban indult. Ha a választás érvényes, de eredménytelen, mert bár a szavazásra jogosultak fele elment  szavazni, de egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint  felét, szintén második fordulót tartanak. Itt azonban csak azok indulhatnak, akik az első fordulóban megszerezték a szavazatok  legalább 15 százalékát, de az első három legtöbb szavazatot kapó  jelölt mindenképpen indulhat.

A második forduló akkor érvényes, ha a választásra jogosultak több mint negyede szavaz, és az a jelölt lesz képviselő, akire a legtöbb szavazatot adták le.

A második szavazólapon a polgár a területi (megyei vagy  fővárosi) listára szavaz. Ahhoz, hogy a megyében érvényes legyen a választás, az szükséges, hogy a választópolgárok több mint fele voksoljon.

Ha az első fordulóban ez a feltétel minden megyében teljesül, akkor megállapítják, melyik listára hányan szavaztak, ezeket országosan összesítik és megállapítják az összes szavazat 5, illetve 10 százalékát.

Amelyik lista elérte az 5 százalékot - közös lista esetén a 10 százalékot -, azok között a területi választási bizottság kiosztja a megyében megszerezhető mandátumokat. Ennek során előbb összesítik a megyében leadott összes érvényes szavazatot, amit elosztanak a megyében szerezhető mandátumok eggyel növelt számával, s ez lesz az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok száma.

Ezt követően minden egyes lista megyében leadott szavazatát el kell osztani ezzel az osztással kapott számmal. Ahányszor megvan ez a lista szavazatainak számában, a párt annyi mandátumot kap. Előfordulhat, hogy így nem sikerül kiosztani a megyében az összes  mandátumot, ekkor megállapítják az osztó kétharmadát is. Ha ezt elérte valamelyik lista, az megkapja az első körben ki nem osztott mandátumot.

Ha a párt így, a szükséges szavazatok kétharmadával jutott mandátumhoz a területi listán, a hiányzó egyharmadnyi szavazatot (a  különbséget) vissza kell pótolnia az országos lista szavazataiból, így ezeket abból levonják.

A mandátumok kiosztásánál annak a pártnak az országos listáját nem veszik figyelembe, amelyik nem érte el az 5 százalékos országos küszöböt; így egy párt hiába szerepel nagyon jól egy megyében, ha a többiben rosszul és nem éri el az 5 százalékot, akkor a területi  listán sem kaphat mandátumot.

Ha valamelyik megyében 50 százaléknál kisebb a részvétel az első fordulóban, ott a listás választáson is lesz második forduló; ezen  minden lista indulhat, ami indult az első fordulóban. A második  fordulóban pedig 25 százalék lesz a részvételi küszöb, és csak akkor  lehet megállapítani a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt - és így a többi megyében is a mandátumokat -, ha minden megyében érvényes a szavazás.

A parlamentbe országos listáról is be lehet jutni, bár országos listára közvetlenül nem szavaznak a választópolgárok. Az országos listáról töredékszavazatok alapján kaphatnak mandátumot a pártok, a töredékszavaztok pedig két helyről származhatnak: egyrészt az egyéni választókerületekből, másrészt a területi listán nem hasznosult szavazatokból.

Az egyéni választókerületből ide kerül annak a jelöltnek a szavazata, aki nem nyerte meg az egyéni mandátumot a választókerületben. Neki az első érvényes fordulóból származó  szavazata lesz töredékszavazat. De töredékszavazat lesz az is, amit a párt a területi listáján nem tudott mandátumra váltani.

(MTI)