A bejelentés szerint a H5N1 vírusaltípust hordozta az Aeroe szigeten elpusztult kilenc kontyos réce. A hatóságok már pénteken, a vadmadarakon végzett előzetes vizsgálatok eredményei nyomán védőövezetet létesítettek a Koppenhágától 170 kilométernyire délnyugatra fekvő szigeten. Dán területen először csütörtökön mutatták ki a madárinfluenza-vírus emberre is veszélyes H5N1 altípusának jelenlétét; akkor egy egerészölyv bizonyult vírushordozónak. A H5N1 vírus 2003 óta csaknem 100 ember halálát okozta Ázsiában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.

Konferencia kezdődött Gabonban

A madárinfluenza elleni harc afrikai összehangolását célzó konferencia kezdődött hétfőn a gaboni fővárosban, Libreville-ben. "A madárinfluenza vírusának megjelenése Délkelet-Ázsiában, Európában és nemrég Afrikában súlyos aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségben" - mondta a fekete kontinens 46 országának részvételével szervezett értekezletet megnyitva Omar Bongo Ondimba gaboni elnök. "Bennünket, afrikaiakat ez újabb feladatok elé állít, túl a már ismert, a szegénységgel, az AIDS-szel és a maláriával kapcsolatos bajokon" - tette hozzá.

A szerdáig tartó tanácskozásra azok után került sor, hogy a kontinens négy országát, Nigériát, Egyiptomot, Nigert és Kamerunt már hivatalosan is a madárinfluenza erősen fertőző, H5N1-es vírusa által sújtott területnek nyilvánították.

Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának (UNDP) afrikai igazgatója, Gilbert Fossoun Houngbo úgy vélekedett felszólalásában, hogy bár nincs ok pánikra, a járvány elleni fellépés gyors összehangolására van szükség. Rámutatott, hogy Afrika rendelkezik a leggyengébb infrastruktúrával a közegészségügy terén, nem tett még megfelelő előkészületeket, s nem kezdte meg a szükséges összehangolt, céltudatos tájékoztatási kampányt, ezért országait gyorsan elboríthatja a madárinfluenza.

"Haladéktalanul mozgósítani kell az egyes országokban rendelkezésre álló emberi és pénzügyi eszközöket, s ki kell dolgozni egy minimális cselekvési programot, a nemzetközi közösség hozzájárulását kérve" - hangoztatta Luis Gomes Sambo az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nevében. A kontinenst fenyegető veszélyekről a WHO afrikai igazgatója elmondta: "Az emberek és állatok közvetlen kapcsolata a családi gazdaságokban, a községek információhiánya és elégtelen állategészségügyi ellátottsága mind akadályozza a megelőzést."

A madárinfluenza H5N1 altípusának két mutációja létezik?

Két különböző mutációja is van a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 altípusának - állították amerikai kutatók hétfőn egy konferencián az Egyesült Államokban. Amint azt az amerikai betegségmegelőzési és -ellenőrzési központ szakembere egy atlantai konferencián kifejtette, a vírusaltípus egyik válfaja Vietnamban, Kambodzsában és Thaiföldön betegített meg embereket 2003-ban és 2004-ben, míg a mutáns rokon 2004-ben Indonéziában okozott fertőzést.

"Míg 2003-ban a H5N1 vírusnak csak egy genetikailag jól elkülöníthető sokasága létezett, ma már kettő van" - jelentette ki egy, a járványos betegségeknek szentelt atlantai konferencián Rebecca Garten, a kutatásban részt vevők egyike.

A szakértők a H5N1 vírus több mint 300 - madarakat, illetve embereket megfertőző - mintáját vizsgálták 2003 és 2005 nyara között, s azt találták, hogy a legtöbb minta - s az embereket megbetegítő vírusaltípus-mintából az összes - a Z genotípusba tartozik. Felfedezésük abban áll, hogy e Z jelű genotípusnak - ellentétben a többi, V, W, G jelű, eddig kizárólag madarak szervezetében kimutatott genotípussal - két variációja létezik.

Az influenzavírusok mindegyikére igaz, hogy könnyen mutálódnak, s a jelek azt mutatják, hogy ez alól a H5N1 sem kivétel. Az amerikai kutatók felfedezése - miként arra a szakemberek is utaltak - azt is jelenti, hogy még a vártnál is nehezebb lesz a megfelelő oltóanyag kifejlesztése s egy széles körű járvány megakadályozása.

Az amerikai kutatók bejelentését megelőzően már az amerikai egészségügyi minisztérium szakemberei is észlelték a vírusaltípus mutációját, aminek következtében megkezdődött a H5N1 másik variációja elleni oltóanyag kifejlesztése.

(MTI)