A 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumok megjelenésével már az 5. évfolyamtól megkezdődik az egységes képzés dezintegrációja. A gimnáziumok mellett létező szakközépiskolával és szakiskolával együtt öt különböző műveltséget közvetítő középfokú iskolatípus működik hazánkban.

A magasabb és "elitebb" iskolafokozatokba, ezeken belül is a "jobb" iskolákba a tanulmányi, illetve felvételi eredmények alapján történik a tanulók kiválogatása. A tanulmányi eredmények valamennyi lefolytatott kutatás tanúsága szerint a szülők iskolai végzettségével mutatnak szoros összefüggést, ez utóbbi pedig a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyükkel - áll a felhívásban.

Az oktatási szakemberek szerint már-már tragikus méreteket ölt az iskolarendszer szétszakadása mind az intézménytípusok, mind a településtípusok mentén. "Ez a morális szempontokon túl gazdaságilag és politikailag is életveszélyes" - írják. A tanítókból, tanárokból, egyetemi oktatókból és kutatókból szerveződött, a szakmában KOMP-csoport néven ismertté vált szakértői kör közel tíz éve - 1996 augusztusában - lépett a nyilvánosság elé a közoktatás szerkezeti tagoltságán és szelektív működésén rést ütni szándékozó egységes - nemzetközi nevén: komprehenzív - iskola megalkotásának javaslatával.

A KOMP-csoport azzal fordul a magyar társadalomhoz: követelje a kormányzattól az eredményes iskolát, mindenki iskoláját: a szelekciós csapdákat elkerülő "komprehenzív" iskolát. A felhívást aláírta többek között Arató László, Fábry Béla, Loránd Ferenc, Pála Károly, Trencsényi László. (MTI)