A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX 223 pontot ment feljebb, miután a hét első három kereskedési napján 1300 pontot vesztett. A forint is erősödött, de csak ahhoz képest, hogy szerdán a magyar idő szerint késő esti, tengerentúli kereskedésben az euró jegyzését egészen 259 forintig elvitték. Tegnap 257 forint környékén alakult a kurzus, s ebben is csak kisebb megingást idézett elő, hogy Járai Zsigmond, az MNB elnöke a Bloombergnek kamatemelési szándékáról adott hírt, függetlenül attól, hogy a szerdai események egyértelműen globális pénzügyi átrendeződés, az európai és amerikai kamatok emelkedésére, valamint olajárral kapcsolatos előrejelzésekre vezethetők vissza.

Járai a bizonytalan hangulatban azt hangozatta, hogy a felduzzadó magyar költségvetési hiány miatt a gazdaság "szívroham közeli" állapotban van, a deficit nagysága elijesztheti a befektetőket, és visszafoghatja a gazdasági növekedést.

A globális jelenségre adott ilyetén magyarázata azonban csak rövid időre zavarta meg a devizapiacot, s az euró késő este is 257 forintot ért. Ez továbbra is kétéves mélypont.

A piacon nem bocsátkoztak előrejelzésekbe az elemzők. Sok függ attól, hogyan értékelik a befektetők a pénteken esedékes amerikai adatokat, mit várnak a japán jegybank bejelentésétől, hogy szigorítja politikáját, az olajpiactól, ahol az árak csökkenése oldja az inflációs félelmeket, s esetleg módosít az amerikai és európai kamatemelési kilátásokon.

Nagy érdeklődés kísérte tegnap a 12 hónapos kincstárjegy aukcióját, amelyen jelentős emelkedés mellett 6,65 százalékos hozam alakult ki. Ez persze arra is utal, hogy miközben a budapesti tőzsdéről vontak ki pénzt, az állampapír továbbra is vonzó befektetésnek látszik. S ez a hozam meghaladja azért az amerikai és európai szintet. Az amerikai államkötvények esetében - mutatnak rá elemzők - az utóbbi nagyjából két évben éppen az volt a probléma, hogy a rövid lejáratú kamat emelése nem hozta magával a hosszabb kamatok emelkedését, s ezek a kamatok alacsonyak maradtak.