Várólista és volumenkorlát
A diagnosztikai vizsgálatokra való várakozás ideje Szegeden a csontsűrűség-vizsgálatnál a leghosszabb. Az újklinikán működő, magántulajdonban lévő Nemzetközi Egészségügyi Központban úgy próbálnak ebben ésszerű rendet kialakítani, hogy két hónapnál hosszabb időre nem adnak előjegyzést. Akinek két hónapon belül nem jut időpont, annak a következő hónapban újra kell próbálkoznia. Dr. Kardos Lilla igazgató szerint azért alakították így a rendszert, mert a betegek egy része talál más helyet, ahol elvégezteti a vizsgálatot, egy másik részük pedig a túlságosan távoli időpontot egyszerűen elfelejti vagy emiatt lemond a vizsgálatról.
Ahhoz, hogy a reumatológus felírhassa támogatással a csontritkulás elleni gyógyszert, az OEP előírja a kontrollvizsgálatot. Mivel egyre több a csontritkulásos beteg, aki kezelteti magát, és mindegyiküknek évente legalább egyszer kontrollvizsgálatot kell végeztetnie, megnőtt az igény e diagnosztikai eljárás iránt. A finanszírozás azonban ezt nem követi. Annak elkerülésére, hogy az egészségügyi intézmények - papíron - a teljesítményük jelentős fokozásával jussanak több bevételhez, korlátozták a kifizethető teljesítménynövekedést: ha öt százaléknál többel emelkedik az elvégzett vizsgálatok száma, akkor degresszívvé válik a finanszírozás. Bizonyos határ fölött 60, aztán 30, végül már csak 10 százalékot térít a biztosító - így hiába volna kapacitás, csak annyi vizsgálatot végeznek, amenynyiért fizetnek is.
Dr. Lonovics János egyetemi tanár, az Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumának elnöke arról tájékoztatott, hogy az MR (mágneses rezonancia) vizsgálatok előjegyzési ideje négy hét, két-három hetet kell várniuk ultrahangra, két hetet CT-re az egyetemi szakambulanciákra járó betegeknek. Lonovics professzor szerint ez a tervezhető vizsgálatokra vonatkozik, amelyekre előjegyzési rendszert voltak kénytelenek kialakítani. A várakozási idő függ a betegek számától és attól, hogy egy-egy beteg vizsgálatához mennyi idő szükséges, valamint a szakorvosok számától. De nem csak ezektől, hanem a bázisnak számító vizsgálatszámtól is. Az OEP által bevezetett volumenkorlátozást bizonyos határon túl nem lehet kigazdálkodni - ezért pénzügyi okokból is kénytelenek várólistákat nyitni.
Megkérdeztem dr. Zombor Gábort, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatóját, hogy náluk mennyit kell a vizsgálatokra várni. Kecskeméten a csontritkulás-vizsgálatra egy hetet, CT-re két hetet, MR-re két-három hetet kell várakozni. Zombor Gábor szerint valószínűleg azért rövidebbek náluk a várakozási idők, mert kórházukban visszavették a csúcstechnológiával végzett diagnosztikai vizsgálatokat a magánszolgáltatóktól, így egyetlen nagy kalapba folyik be a pénz, amelyből ezáltal jobban lehet gazdálkodni.
Dr. Kardos Lilla szerint nem a privatizáció az oka a hosszú várakozási időnek. A szegedi önkormányzati és vasút-egészségügyi szakorvosi rendelőkben is hosszú a várakozási idő, van, ahol már csak júniusra jegyeznek elő ultrahangvizsgálatra beteget. A Nemzetközi Egészségügyi Központban ultramodern technikát üzemeltetnek, a hatéves MR-gépet most cserélik vadonatújra. Több vizsgálatot is tudnának végezni, mint jelenleg, de természetesen csak akkor, ha a megrendelő ki tudná fizetni ezeket.
Dr. Lonovics János kiemelte, hogy az egyetemi klinikák, mint egészségügyi csúcsintézmények sajátos helyzetben vannak: innen már nincs hová továbbküldeni a betegeket. Noha regionális központok, mégsem jogosultak címzett támogatásra, ezért rosszabb helyzetben vannak, mint az önkormányzati kórházak. A városi vagy a megyei kórházaknak módjuk van továbbküldeni a klinikára a betegeket, ha már elérték a finanszírozásban a volumenkorlátot. A korlát azonban az egyetemi klinikákra is érvényes: pénz nélkül ott sem tudnak vizsgálni és gyógyítani - így itt is várakoztatnak.
A várakoztatás természetesen nem vonatkozik a sürgősségi esetekre és a bent fekvő betegekre. Úgy kell szervezni a munkát, hogy a betegellátás is megmaradjon és a klinika se menjen csődbe - hangsúlyozta Lonovics professzor. Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy legtöbbször ugyanazoknak az orvosoknak kell foglalkozniuk a szakambulancián megjelenő betegekkel, az osztályon fekvőkkel és azokkal is, akiket a mentő szállít be, mint életveszélyben lévőket. Gyakran előfordul, hogy az ambulanciára érkező előjegyzett pácienseknek sokat kell várakozniuk, mert az orvosnak egy életveszélyes állapotban lévő beteg miatt átmenetileg ott kell hagynia őket.
l Új, kétezer ágyas klinikai központ és hozzá kapcsolódó kutatási központ létesül Szegeden. A második Nemzeti Fejlesztési Terv Egészséges Társadalom komplex programja keretében megvalósuló, mintegy 50 milliárd forint értékű fejlesztés a fekvőbeteg-ellátás nagy fokú regionális koncentrációját eredményezi majd. Lonovics János, a Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógyszerész-tudományi Centrumának elnöke elmondta: a városban egyesítik az egyetemi és az önkormányzati fekvőbeteg-intézeteket. Mikó Tivadar egyetemi tanár, az új program tervezésének irányítója hangsúlyozta: az elmúlt 21 év alatt mai áron számítva mintegy 41 milliárd forintot költöttek Szegeden egészségügyi fejlesztésekre, ezek azonban az intézmények széttagoltsága miatt nem javították a kívánt mértékben az ellátás színvonalát. Az új elképzelés szerint a program első rétegeként fejlődnének a közpénzből finanszírozott egészségügyi szolgáltatások. A második réteg egy profitorientált egészségügyi kínálat megteremtése lesz, amely tartalmazza a fizetős orvosképzés megerősítését idegen nyelven is, és térítéses szolgáltatásokat vezet be a járóbeteg-ellátásban és a diagnosztikában. A program harmadik rétege helyet ad az alkalmazott kutatásoknak, az ezzel foglalkozó cégeknek. A jelenlegi kórházépületekben a rehabilitációs és a krónikus betegellátást erősítenék, jelentős mértékben szintén térítéses formában.
