Dmitrij Lvov, az orosz orvostudományi akadémia víruskutató intézetének igazgatója sajtótájékoztatón "körülbelül 90 százalékosra" becsülte annak valószínűségét, hogy előbb-utóbb kialakul a vírus emberről emberre terjedni képes mutációja. Szavai szerint egy ilyen vírusváltozat "a Föld népességének harmadát elvinné". Azzal kapcsolatban, hogy mikor jelenhet meg a madárinfluenza ezen emberről emberre terjedő vírusmutációja, azt mondta, "talán holnap, talán ma, de az is lehet, hogy már tegnap megjelent". A szakember Kínát nevezte meg egy ilyen járvány lehetséges kiindulópontjaként.

Lvov arra is kitért, hogy legkorábban csak az emberről emberre terjedő vírus elterjedése után fél évvel lehetne előállítani az ellenszert, mert a kutatóknak legalább ennyi időbe telik azon vírustörzs azonosítása, amellyel fel kell venni a harcot. A madárinfluenza-vírus emberre is veszélyes H5N1 altípusa 2003-as megjelenése óta összesen 94 embert ölt meg szerte a világon.

Újabb nyolc hattyú tetemében mutatták ki itthon a madárinfluenzát

A mintákat ezúttal is Angliába küldik további ellenőrzésre - közölte a kormányszóvivő kedden. Batiz András elmondta, hogy mind a nyolc hattyú Nagybaracska térségében, illetve területén hullott el. Az itteni védőzár alá eső települések kistenyésztőinek ingyen adják a fertőtlenítőszert - közölte a szóvivő. Elmondta, hogy összesen eddig 33 olyan szárnyasról tudnak, amely ezen a területen madárvészben hullott el. Egyetlen szárcsa kivételével bütykös hattyúkról van szó. Batiz hangsúlyozta, hogy emberek és házi szárnyasok továbbra sincsenek veszélyben.

Beszámolt arról is hogy a grazi főállatorvos arról tájékoztatta a magyar társhatóságot, hogy egy beteg, még élő hattyút bevittek egy állatmenhelyről, ahol néhány napon keresztül együtt tartották más szárnyasokkal és macskákkal is. Amikor kiderült, hogy az állat beteg volt, akkor az ott tartott szárnyasokat leölték, közülük négyben találták meg a vírust. A hattyúval együtt tartott negyven macska közül háromban találták meg a vírust.

Batiz hangsúlyozta: ha valaki betegnek látszó madarat lát, akkor is értesítse a hatóságot, ne csak döglött szárnyas esetén. A magyar szakemberek szerint az Európai Unió által megfogalmazott javaslatait érdemes megfogadni, amely szerint a fertőzött területeken igyekezzenek a kutyákat és a macskákat védeni. A magyar szakemberek szerint erre legfeljebb Nagybaracska térségében lehet szükség, itt is csak arra kell figyelni, hogy az alapvetően a házban tartott állatokat ne engedjék ki, és fordítva is, azaz a kint tartott macskákat ne engedjék be a házba.

Példaként elmondta, "ha egy cica megfertőződik, vajmi kevés esély van arra, hogy az emberre is veszélyt jelenthessen". Ilyen esetet nem is jeleztek fel, de egy állat megsimogatása, megetetése, de még kialmozása sem jelenthet gondot, sőt, karmolás esetén sem lehet a madárinfluenza vírusát megkapni. Elmondta, hogy továbbra is hat védő és megfigyelési zóna van Magyarország területén. Február közepe óta 1653 tetemet kapott az állategészségügyi intézet, ebből 607 vizsgálatát zárták le. Ezek közül a madárvészt 38 szárnyasban mutatták ki: egy kormorán, egy szárcsa, egy tőkésréce, egy sirály, a többi pedig hattyú.

Hétfőn összesen 66 elhullott szárnyast gyűjtöttek be a megyei állategészségügyi hatóságok. Február 15. óta az ingyenesen hívható zöld számra több mint 18 ezer hívás érkezett, ebből 3200 volt bejelentés, a többi információkérő telefon volt. Kérdésre válaszolva közölte, a lakásban tartott háziállatok beoltása eddig nem merült fel.

Vírusmentesek az osztrák macskák

Vírusmentessé váltak azok az ausztriai macskák, amelyek szervezetében az első tesztek még a H5N1 vírusaltípus jelenlétét mutatták ki. Ulrich Herzog, az osztrák egészségügyi minisztérium állatorvosi részlegének a vezetője kedden az Ö3 rádiónak nyilatkozva jelentette be, hogy a harmadik ellenőrző vizsgálat már egyetlen macska szervezetében sem mutatta ki a madárinfluenza vírusát. A grazi Arche Noah (Noé bárkája) állatmenhelyen tartott macskák közül korábban háromnak a szervezetében mutatták ki a vírust, majd a második vizsgálat már csak egynél, a harmadik teszt pedig már ennél az állatnál sem állapította meg a kórokozó jelenlétét. Az osztrák szakértő véleménye szerint a teszteredmény azt bizonyítja, hogy a macskák szervezete nyilvánvalóan elbánik a kórokozóval, kilöki azt, és nem terjeszti tovább.

A madárinfluenza vírusával fertőzött macskákat és társaikat már Nickelsdorfba szállították, ahol egy - Magyarország EU-tagsága óta már - használaton kívül helyezett karantén épületében tartják őket. Az állatmenhelyről 170 macskát vittek oda megfigyelésre, és eddig 40 macskán végezték el a vizsgálatokat. A további 130 macskát is megvizsgálják, de a végleges teszteredményekre két hetet kell várni, majd az állatok visszakerülnek Grazba - mondta a szakértő.

A grazi menhelyen még február 17-én bukkant fel a madárinfluenza vírusa, amikor egy beteg hattyút vettek át az ottani állatvédők. Az állat elpusztult, de a vírus madarakat és háziszárnyasokat is megtámadott a menhelyen, ezért február 23-án a teljes szárnyasállományt elpusztították. Az osztrák tömegtájékoztatás a központi statisztikai hivatalra hivatkozva kedden adott hírt arról, hogy a 8,4 milliós lélekszámú Ausztriában közel 820 ezer háztartásban tartanak legalább egy macskát, azaz a háztartások 25,6 százalékában. A legtöbb macska Burgenlandban él, ahol a háztartások 34,1 százalékában van ilyen háziállat, míg a legkevesebb Bécsben, ahol csak a lakások 12,7 százalékában. A közvélemény-kutatások szerint az osztrákok 20 százaléka értett volna egyet azzal, ha elrendelték volna e négylábúak szabadon tartásának a tilalmát, miután bejelentették, hogy egy grazi macska szervezetében is kimutatták a madárinfluenza vírusát.

Ausztriában az állatmenhelyeken az utóbbi napokban megszaporodott a "feleslegessé vált" háziállatok beadása. A vorarlbergi Dornbirnben például 4-5-ször több macskát bíznak az állatvédők gondjaira, mint általában.

(MTI)