A Kerepesi úti temető fala mellett, a Ganz-mauzóleum árnyékában húzódik meg a falsírboltok sorának egyik legértékesebb műalkotása: Balassa János sebészprofesszor kései klaszszicista síremléke. A piramist imitáló háttér elé helyezett - így a klasszicizmus egyik legjellemzőbb síremlékmotívumát felelevenítő -, mellszoborból és két allegorikus alakból álló mű az egyetlen itt található alkotás, amely Engel József műterméből került ki. A Széchenyi-emlékmű elkészítése kedvéért Rómából Pestre települt mestert, hasonlóan a köztéri munkákhoz, temetői megrendelésekkel sem halmozták el. Háttérbe szorulásának fő oka műveinek idejétmúlt stílusa volt. A Balassa-síremlékre kapott megbízásban feltehetően a személyes kötődés is szerepet játszott: Engel már életében megmintázta az európai hírű orvost, s itthon készített portréi közül ezzel a művével aratta legnagyobb sikerét.

A korszerű sebészeti oktatás hazai megteremtője, Balassa János (1814- 1868) kimagasló alaknak számít nemcsak a magyar, hanem az egyetemes orvostörténetben is, elsősorban az általános érzéstelenítés bevezetése, az általa kidolgozott műtéti eljárások, valamint elméleti tevékenysége révén. Nevét a magyar orvosi könyvkiadás megszervezőjeként, valamint 1848-1849-ben honvédkórház-igazgatóként is emlékezetessé tette. Utoljára egy évtizede restaurált síremlékén kívül a Kerepesi úti temető falai mellett még számos olyan sírkő áll, amely jeles XIX. századi orvosok, vagy akár egész orvosdinasztiák nevét örökíti meg.

A falsírboltok egyikébe temették Balogh Kálmánt, aki a kórszövettanon belül alkotott maradandót, ahogyan Poór Imre a bőrgyógyászat, Pólya József a járványügy, Tauffer Vilmos a nőgyógyászat, vagy Jendrassik Jenő az élettan, fia, Ernő pedig az ideggyógyászat terén. Valamenynyien itt nyugszanak, akárcsak az öt Bókay, akik elsősorban a gyermekgyógyászatban jeleskedtek, Sauer Ignác, az egyetem első professzora, aki beiktatási beszédét magyarul tartotta, vagy Kovács Sebestény Endre, Deák Ferenc orvosa, kinek sírfelirata az orvosemlékművek jelmondata lehetne: "Könnyet érdemel, ki könynyet oszlatott." Itt áll az 1848-1849-es országos főorvos, Bugát Pál síremléke is - a falsírboltokon álló kevés újabb alkotás egyike -, kinek személyében a magyar orvosi műnyelv megteremtőjét, valamint a szintén itt nyugvó Flór Ferenccel, Pest első tiszti főorvosával közösen az első hazai orvosi címtár összeállítóját tisztelhetjük. Falsírboltba temették Bene Ferencet, aki elsőként alkalmazta itthon a himlőoltást, és Aujeszky Aladárt, aki ugyanezt a kutyák veszettség elleni oltásával tette. S ne feledkezzünk meg Kresz Gézáról, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megszervezőjéről, vagy Bayer Antalról, az egyik leghíresebb fővárosi gyógyszerészről sem.

Eredetileg szintén a falak mellett állt a közegészségtan tudományának megalapozója, Fodor József, valamint Wagner Dániel, az első magyar gyógyszerészdoktor síremléke. És kötődik ide legnagyobb orvosunk, Semmelweis Ignác is: 1891-től 1894-ig, díszsírhelyre temetéséig hazahozott hamvai a családi falsírboltban pihentek.