Mohamed Muszajev elmondta, hogy a döglött hattyúra Acshoj-Martan járásban bukkantak. A vírust a Vlagyimirban lévő központi országos laboratóriumban azonosították, és erről a csecsenföldi egészségügyi hatóságok szerdán kapták meg a hivatalos értesítést. A főállatorvos nem közölte, hogy a vírusnak konkrétan melyik altípusáról van szó.

Ez az első csecsenföldi madárinfluenzás eset. A baromfitelepeken, illetve a járás különböző részeiben egyelőre nem tapasztalták a szárnyasok tömeges elhullását. A járás a délről északra és onnan visszafelé repülő költöző madarak fő vonulási útvonalán helyezkedik el.

A főállatorvos elmondta, hogy az orosz állat-egészségügyi hatóságokkal (Roszszelhoznadzor) kötött megállapodás értelmében a terület márciusban és áprilisban 1,2 millió adag madárinfluenza elleni védőoltást kap.

Két újabb gyanús eset Indonéziában

Két embert, egy húszévest és egy egyéves csecsemőt szállítottak szerdán Jakartában a fertőző betegségekre szakosodott Sulianti Saroso kórházba madárinfluenzához hasonló tünetekkel. Az esetekről beszámoló kórházigazgató-helyettes nem közölte a két beteg nemét, csupán annyit mondott, hogy mindkettőt előzőleg más kórházakban kezelték, és ezek az intézmények jelezték a madárinfluenza-gyanút.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint eddig Indonéziában húsz halálos áldozatot követelt a madárinfluenza-vírus H5N1 altípusa, de az ország közegészségi adatszolgáltatásainak hiányosságai miatt elképzelhető, hogy a szám ennél jóval magasabb. A fertőzés eddig az ország 33 tartományában 26-ban terjedt el, köztük a 20 milliós főváros körzetében.

Az Indonéz hatóságok, a kór terjedésének megállítására, 10 ezer rúpiát (egy dollárt) adnak kárpótlásul minden levágott beteg szárnyasért, de ez az összeg túlságosan alacsonynak bizonyult, mivel a friss csirke piaci ára 15 ezer rúpia körül van.

Oroszország déli részén 716 ezer szárnyas pusztult el

A madárinfluenza vírus H5N1 altípusa okozta járványban elhullott illetve elpusztítottak 716 ezer szárnyast - közölte szerdán az orosz a rendkívüli helyzetek minisztériumának tájékoztatási részlege. A beszámoló szerint Adigeföldön, Dagesztánban, Krasznodar és Sztavropol térségében is laboratóriumi tesztek kimutatták a fertőzést. Közel 17 és fél ezer állat elhullását az elmúlt napokban tapasztalták.

Emellett a csecsenföldi Davigyenkóban és a Kabard- és Balkárföldi Nartkalében, illetve a Csegem, a Terek és a Bakszán folyók árterületén észlelték egy-egy hattyú pusztulását. A minisztérium tájékoztatása szerint a fertőzésnek eddig ember nem esett áldozatául.

A helyzet Dagesztánban a legsúlyosabb, ahol három baromfitelepen pusztított a járvány. A kór tovaterjedésének megakadályozása érdekében ezeken a telepeken elpusztították az összes szárnyast. Madárinfluenzás eseteket regisztráltak 24 település háztáji gazdaságában is.

A dél-oroszországi szövetségi régió, amely 502 ezer négyzetkilométeres területével Franciaország nagyságával vetekszik, a kaukázusi köztársaságokat (Adigeföldet, Dagesztánt, Ingusföldet, Kalmükföldet, Kabard- és Balkárföldet, Karacsáj-Cserkeszföldet, Észak-Oszétiát és Csecsenföldet), valamint Asztrahán, Krasznodar, Rosztov, Sztavropol és Volgográd térségeit foglalja magában.

Svájcban már a második madárinfluenzás szárnyasra bukkantak

A madárinfluenza H5-ös vírusával fertőzött az az elpusztult hattyú, amelynek tetemére a német határ mentén bukkantak Svájcban, ez már a második megbetegedés az alpesi országban. A szövetségi állatorvosi szolgálat szerdai tájékoztatása szerint egy hetet kell várni arra, hogy kiderüljön vajon az állatból vett mintában kimutatható-e madárinfluenza vírus H5N1 altípusa. Az állatra a Boden-tó északnyugati részében, Kreuzlingen település közelében bukkantak. Ezen a részen, de német területen nemrégiben két madárinfluenzával fertőzött vadkacsát találtak.

Egyre több ország korlátozza az európai szárnyas importot

Franciaország után Németországban is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a baromfitenyésztők a madárinfluenza miatt: a jelentős exportőrnek számító Németországban az ágazati szövetség adatai szerint 15 százalékkal csökkent a fogyasztás tavaly nyárhoz képest. A felére csökkent a belga kivitel is az EU-n kívüli országokba, holott még nem is találtak fertőzött állatot. Közben a FAO lefelé módosította az idén várható baromfihús fogyasztásra vonatkozó előrejelzését, s szakértői további árcsökkenést jósolnak.

Párizsban kedden azt közölték, hogy eddig már összesen 30 ország állította le baromfi importját, miután a múlt héten állapították meg teljes bizonyossággal, hogy a H5N1 altípus pusztított egy pulykafarmon. A teljes vagy részleges importtilalmat bevezető országok között van Japán, Hongkong, Marokkó, Egyiptom, Thaiföld, Észak-Korea. Az Egyesült Államok nem importál baromfit a madárinfluenza sújtotta Ain térségéből, libamájat azonban továbbra is vásárol onnan.

Franciaország Európa legnagyobb baromfi exportőre, világviszonylatban a negyedik helyen áll Brazília, az Egyesült Államok és Thaiföld után: a 30 ezer üzemben évente 700 millió baromfit tenyésztenek, ebből 160 milliót szabadon. A vágóhidakat is beleértve az ágazatban 43 ezren dolgoznak.

Az export 40 százalékot tesz ki, de a kivitel 30-40 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, elsősorban a Közel-keletről érkezik kevesebb megrendelés. A belföldi fogyasztás is nagyjából hasonló mértékben csökkent, emiatt az ágazatban eddig több mint 1000 fő elbocsátását jelezték, az összes kárt 130 millió euróra teszik.

Közben az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO a madárinfluenzára hivatkozva lefelé módosította az idén várható baromfifogyasztásra vonatkozó előrejelzését: 3 millió tonnával 81,8 millióra. A FAO szerint folytatódik az árcsökkenés, s a baromfikereskedelem is csökken a korábban várt 8,6 millió tonnához képest, 500 ezer tonnával.

(MTI)