Az Állat-egészségügyi Intézet laborvizsgálatai alapján késő délutánra további 12 madártetemről bizonyosodott be, hogy a madárinfluenza vírusától pusztultak el. 11 hattyúról és 1 szárcsáról van szó, az állatok mindegyike a már korábban intézkedés alá vont Nagybaracska térségében hullott el, így további biztonsági lépésekre nincsen szükség.

Ezen a területen február 15-én alakították ki a megfigyelési és a védőzónát, melyek határain azóta is állandó ellenőrző pontok működnek, és érvényben vannak az egyéb intézkedések is. A megyei állat-egészségügyi hatóság tájékoztatása szerint, a helyi állattartók ismerik és betartják a szabályokat. Felelős állampolgárokként mindent megtesznek azért, hogy a háziszárnyasok ne érintkezhessenek vadmadarakkal, és a vírus ne terjedhessen át az állományra.

Ezzel a 12 madárral 25-re emelkedett azon szárnyasok száma, amelyek a madárinfluenza miatt hullottak el Magyarországon (21 hattyú, 1 tőkésréce, 1 kormorán, 1 dankasirály, 1 szárcsa). A 25-ből 7 madár esetében már az Európai Unió, weybridgei referencialaboratóriuma hivatalosan is megerősítette, hogy a H5N1-es vírus felelős az elhullásukért - valamennyi esetben hattyúkról van szó. A többi szárnyasból származó mintát pedig a magyar hatóságok részben már elküldték, részben holnap küldik el Nagy-Britanniába.

Biztonsági óvintézkedésként eddig 5 teljes, és 1 részleges védőkörzet, valamint az ezekhez kapcsolódó megfigyelési zónák kialakítására volt szükség. Ezek: Nagybaracska és térsége, Dunakeszi, horányi rév és környéke, Szentendre, Százhalombatta, Dunaszentbenedek és környéke, valamint a szlovákiai Bős (Gabcsikovó) köré vont védő- és megfigyelési zóna átnyúlik magyar területre is.

A védőzónákban tilos a baromfik szállítása, illetve később kizárólag hatósági állatorvos engedélyével lehetséges. A megfigyelési zónákban a belső mozgás engedélyezett, ám baromfi, illetve feldogozott húsáru, tojás, tojásszármazék kivitele szintén engedélyköteles.

Az érintett települések üzleteiben vásárolt baromfitermékek természetesen kivihetők a zónákból, ezek fogyasztása veszélytelen, mivel a boltokba csak bevizsgált termék kerül. Egyedül a számla megőrzése fontos, hiszen a vásárló – adott esetben – ennek felmutatásával tudja igazolni a hús eredetét.

A főállatorvos tanácsaiSüth Miklós országos főállatorvos szerint a vízi élőhelyek környékén további madárinfluenzás esetekre lehet számítani a tavasz folyamán; a fertőzési lánc megszakadása a költözés befejeztével a madarak párba állásától várható, ami május végéig megtörténik.

A főállatorvos szerint Magyarországon kizártnak látszik, hogy a természetes vizektől bárki is megbetegedjen a fürdési szezonban. Mint mondta, a betegség átterjedésének valószínűsége vadmadárról egészséges emberre azért minimális, mert az ürített vírus a vízben felhígul.

A betegség elsődlegesen a légutakon keresztül terjed. Ahhoz, hogy egy másik faj egy vízimadártól megfertőződjön, nagyon nagy mennyiségű vírussal kell találkozni.

Süth Miklós elmondta: a szentendrei gyanú miatt kialakított védőkörzet Szentendrére terjed ki, a megfigyelési zónába esik Pilisszentlászló, Csobánka és Pilisborosjenő. A Dunaszentbenedeken talált madárinfluenzával fertőzött tetem miatt kialakított védőkörzet Dunaszentbenedek, Géderlak és Uszód közigazgatási területére terjed ki, a megfigyelési zónába beletartozik Dunapataj, Foktő, Kalocsa, Ordas, Paks, Dunaszentgyörgy, valamint Dunakömlőd is.

A százhalombattai gyanú miatt a város területére érvényes védőkörzetet hoztak létre, a megfigyelési körzetbe tartozik Halásztelek, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Tököl, Szigetcsép, Majosháza, Tárnok, Érd, Diósd, Martonvásár, Ráckeresztúr és Ercsi.

Süth Miklós megjegyezte, hogy az új területeken nem tapasztalták sok állat elhullását, a zárlat csak fokozott ellenőrzést jelent.

Azzal kapcsolatban, hogy Németországban egy macska esetében is felvetődött a H5N1-el való fertőzöttség gyanúja a főállatorvos azt mondta: ha ilyen eset meg is történik, a vírus nem jelent veszélyt arra, aki a háziállattal érintkezik.

Volt már példa állatkerti nagymacskák madárinfluenzás megbetegedésére, de a gondozók akkor sem kapták el a kórt. Rögzítette: Magyarországon nincsenek veszélyben a macskát, illetve kutyát tartók, nem lát okot különleges óvintézkedésre.

Február 15-e óta összesen hat helyen kellett Magyarországon védőzónát kialakítani, 13 madár esetében vált egyértelművé, hogy madárinfluenzában pusztult el, és közülük hét esetében az angliai laboratórium is visszaigazolta, hogy H5N1-ről van szó.

Horányban felvilágosítják a lakosságot

Harminc szakember kezdte meg a munkát a madárinfluenza elterjedésének megakadályozása érdekében szerdán Horányban és a köré vont védő-, illetve megfigyelő zónában - közölte a Pest megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vezetője.

A horányi Duna-parton H5-ös vírussal fertőzött hattyú tetemére bukkantak kedden. Az állomás kijelölte a 3 kilométeres körzetben a védő- és a 10 kilométeres körzetben a megfigyelő zónát - mondta Virsinger György.

A forgalmasabb helyeken összesen 40 figyelmeztető táblát helyeztek el, hogy ellenőrizetlen baromfiterméket ne vigyenek el máshová, az állattartók pedig zárják el a házi szárnyasokat, nehogy érintkezésbe kerüljenek az esetlegesen betegséget hordozó vándorló vadmadarakkal.

Végigjárják Szigetmonostor, Göd, Dunakeszi baromfitartó portáit, hogy figyelmeztessék a tulajdonosokat a rendelkezés betartására. Ajánlásuk szerint célszerű a jószág helyisége előtti bejárat elé fertőtlenítőszerrel átitatott faforgácsos ládát tenni, hogy a gondozók talpukon ne hordhassák be a fertőző vírust.

A védő- és a megfigyelő zónában, ez utóbbihoz tartozik Sződliget, Fót, Leányfalu, Pomáz, szúrópróbaszerűen megállítják a húst, vagy egyéb élelmiszereket szállító teherkocsikat, hogy kontrollálják, valóban állatorvossal ellenőrzött termékből áll-e a rakomány - hangsúlyozta Virsinger György.

(forrás: MTI, OS)

H5N1 vírus