Hálapénz a túlvilágról
Évente jó néhány alkalommal hagyják a kórházakra mindenüket a haldokló betegek. Az adakozók utolsó napjaikat többnyire magányosan, családtagok vagy látogatók hiányában az orvosok és az ápolók körében töltik. Ez a helyzet néha döntő a hagyaték sorsát illetően - mondja Ajkay Zoltán, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet volt főigazgatója. A szakember úgy emlékszik, orvosi pályája során örökölt már három orvostársával együtt lakást, de erről - miután kiderült, hogy mégis vannak rokonok - lemondtak. Előfordult, hogy az általa vezetett kórház teljes könyvtárat és vázagyűjteményt kapott.
Az adományokkal gyakran nem tudnak mit kezdeni, ezért értékesítik őket. A budapesti Semmelweis Egyetem pillanatnyilag három, egyenként is többhektáros szántót, két lakást, egy családi házat, valamint egy horányi nyaralót próbál hasznosítani.
- Az ingatlanok mindegyike olyan beteg hagyatéka, akit az egyetem valamelyik klinikáján kezeltek a haláluk előtt - mondta Ivády Vilmos gazdasági igazgató. Az örökhagyók általában megjelölik, milyen célra szánják az örökséget. A szántók, egy lakás és a ház esetében csupán annyi volt a kikötés, hogy a gyógyítás céljait szolgálja. Így ezeket a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon keresztül értékesítik, az összegből új gépek, műszerek kerülnek majd a kedvezményezettként megjelölt klinikára.
Az egyik lakást a II. számú gyermekklinika kapta a daganatos gyermekek szüleinek elszállásolására. Miután a lakás távol van a kezelőhelytől, eladják, az árából pedig a klinikához közeli lakást vásárolnak. A horányi üdülővel sem egyszerű a helyzet, mert "az egyetem polgáraira" hagyta a végrendelkező, s most a jogász vizsgálja, megfelel-e az örökhagyó szándékának, ha eladják, és a pénzt egy balatoni ingatlan rekonstrukciójára fordítják, ahol továbbképzéseket is szerveznének.
Évente több tízmillió forintnyi vagyont kap, zömében idősektől a Heim Pál gyermekkórház is. Smrcz Ervin igazgató szerint adományozóiknak általában nincs közvetlen kapcsolatuk az intézettel. Előfordult, hogy valaki a kórházról szóló riport után gondolja úgy: vagyonát ráhagyja az intézetre. Így jutottak egy érdi ingatlanhoz. Van olyan ingatlanjuk is, amelyben az örökhagyó még benne él. Tavaly Ausztráliából kaptak váratlanul 17 millió forintot egy ott élő magyar hagyatékaként. Minden forintot új épületrész felhúzására fordítanak. A beruházás 750 millióba kerül, 40-50 milliót a hagyatékokból fedeznek.
A kedvezményezett intézetnek nem mindig öröm az adomány. A hagyatékból kell fedezni a hagyatéki eljárás költségeit, az esetleges perdíjat, a gondnok, a közjegyző pénzét. Az Országos Onkológiai Intézetben előfordult már olyan is, hogy többe került a papírmunka, mint amennyit az adomány ért. Kaptak már tízezer forintnyi készpénzt s használt ruhát is a gyógyítás céljaira.
- Mérlegelni soha nem szoktunk, az intézet mindig a gesztust értékeli, s mindent elfogadunk. Előfordult, hogy valaki az örökül hagyott házért cserébe azt kérte: a kórház temesse el, állítson sírkövet, és gondozza a sírját. A kórházi gondnokság munkatársai most is kijárnak a temetőbe - mondta Petrovicsné Cseh Lujza, az intézet személyzeti igazgatója. Tavasszal a kórház udvarán emlékművet állítanak egy nemrég meghalt, huszonkét éves beteg emlékére a szülők. Ez is hagyatékként kerül a leltárba, mert a képzőművészeti alkotás az intézet értékét növeli. Az igazgató hozzátette: az elmúlt 15 évben kaptak már aranygyűrűt, ékszereket, romos házat, kárpótlási jegyet. Az ingóságokat minden esetben bizományosi hálózaton keresztül értékesítik, a pénzből pedig itt is műszereket vásárolnak.
