Sir David King professzor a BBC 4 rádió reggeli hírmagazinjának nyilatkozva azt mondta: ha a kór megjelenik Nagy-Britanniában, könnyen járványossá válhat a szárnyasok között, ugyanúgy mint Kínában, és a járvány "öt évig, vagy annál is tovább" tarthat.

Nagy-Britanniában egyelőre nem észlelték az emberre is veszélyes H5N1-vírus jelenlétét, de a kormány nem zárta ki a baromfiállomány megelőző jellegű tömeges oltását. Ennek előkészítéseként - éppen kedd éjféli határidővel - az ötvennél több szárnyas jószágot tartó tenyésztőknek be kellett jegyeztetniük állományukat a környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztériumban (DEFRA).

A DEFRA a madárinfluenza terjedéséről néhány hete közzétett elemzésében azt írta: jóllehet egyre nagyobb számban érkeznek jelentések a betegség vírusának kelet-európai felbukkanásáról, továbbra is bizonytalan, hogy a H5N1 kórokozó mennyire elterjedt Ázsiában, Európában vagy azon túl. Ugyancsak bizonytalan, hogy a mind gyakoribb észleléseket a szélesebb értelemben vett térségben nem a korszerűbb diagnosztikai eljárások, illetve a kórral kapcsolatos "növekvő érzékenység" eredményezi-e - áll a brit szakminisztérium elemzésében. A DEFRA szerint ennek következtében bizonytalan annak meghatározhatósága is, hogy a vírus "igen alacsony szinten" nem volt-e már jelen korábban is a világ több pontján anélkül, hogy észrevették volna.

Ha a madárinfluenza tömeges méretekben megjelenik a brit baromfiállományban, az a brit állattenyésztés harmadik egészségügyi katasztrófája lenne az utóbbi másfél évtizedben. A kilencvenes években a teljes brit szarvasmarha-ágazatot tönkretette a valószínűleg fertőzött táp okozta marhakórjárvány (BSE), amely a szennyezett húst fogyasztók körében is áldozatokat szedett: hivatalos adatok szerint száznál többen haltak meg a kór emberi változatában, a Creutzfeldt-Jakob-tünetegyüttes új variánsában.

Öt éve szinte példátlan mértékű száj- és körömfájás-járvány miatt kellett elrendelni a brit kérődző- és sertésállomány tömeges leölését. (MTI)