- Az elmúlt napok vezető híre volt, hogy hazánkban megjelent a madárinfluenza emberre is veszélyes típusa. Az írott és az elektronikus sajtó jelentős terjedelemben számolt be a fertőzésről. Mi újat tud mondani erről?

- Néhány szempontra eddig kevesebb figyelem irányult. Például tudatosítani kell, hogy a madárvonulás miatt várhatóan az ország más területein is találnak majd madárinfluenza-vírus miatt elpusztult madarakat. A vadon élő madarak körében ugyanis a vírus terjedését nem tudjuk megakadályozni, de a házi madarak körében kellő odafigyeléssel igen. Fontos, hogy a tetemeket gyorsan összeszedjék, majd a lehető leghamarabb diagnosztizálják a pusztulás okát. Meg kell akadályozni, hogy a vírus átjusson a házimadár-állományra. Ha átjut, az járványtani szempontból más helyzetet jelent, mert ezzel a vírus közel került az emberhez. Nem szabad az elhullott példányokat hazavinni, megenni, vagy megetetni a kutyákkal, macskákkal. És ami a legfontosabb, tartsák zárva a házi madarakat

- Melyek a veszélyeztetett fajok?

- Az egyes madárfajok között nagy a különbség az érzékenység tekintetében. A tyúkfélék fogékonyak, hasonlóan áll ez a kanárifélékre - utóbbiak szerencsére nem kerülhetnek kapcsolatba a vadon élő szárnyasokkal. A galambok kevéssé fogékonyak, gyakorlatilag nem betegszenek meg a vírustól. Tudni kell, hogy a vízbe pottyantott bélsárból kikerülő vírus egy-négy hétig életképes. Ha ilyen vízből isznak a háziszárnyasok, könnyen megkapják a kórt. Hasonló fertőzésveszély érvényes a tengerparti sávokra. Ahol tízezrével élnek sirályok, albatroszok, ott a vízbe jelentős mennyiségű vírus kerül. A következmény: elpusztult bálnák és fókák tüdejében is kimutatták a vírust.

- Mit tudunk ma a madárinfluenza vírusáról?

- Nagy változékonyságú vírusról van szó. Molekuláris biológiai eszközökkel azonban nyomon tudjuk követni a genetikai változásokat, illetve azt is, hogy a vírus fehérjéiben milyen az aminosavak sorrendje. Ennek köszönhetően pontosan megmondható, hogy egy adott vírus melyik vírustörzsből alakult ki, illetve hova tart. A fehérjék aminosav-szerkezete alapján az is meghatározható, hogy milyen a vírustörzsek kórokozó képessége. A fehérjeaminosav-szerkezetek összehasonlítását az angliai Waybridge-ben végzik. A mintákat egész Európából ide küldik, minthogy ez a kontinens referencialaboratóriuma.