Egy grazi állatmenhelyen három kacsa és két tyúk szervezetében mutatta ki a vírust az osztrák Egészségügyi és Táplálkozásbiztonsági Intézet. Bécsben február 14-én jelentették be a H5N1 vírus első ausztriai felbukkanását. Stájerországon kívül azóta Bécsben és Alsó-Ausztriában is találtak olyan madártetemeket, amelyekben az osztrák vizsgálatok megállapították e vírus jelenlétét. Az osztrák hatóságok február 19-től elrendelték a háziszárnyasok szabadon tartási tilalmát.

A románegészségügyi minisztériumszerint a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 altípusának ajelenlétét mutatták ki egy galamb tetemében az ország délkeleti részén.

Hétfőn már a TUI német utazási iroda bejelentette, hogy 8000 skandináv turista mondta le tervezett romániai vakációját a madárinfluenza miatt.

Budapesten gyanús lett minden elhullott galamb

Süth Miklós főállatorvos közölte, hogy Budapestről egy nap alatt 150 elhullott galambot küldtek be kedden. Mint mondta, eddig még nem találtak H5N1-et galambokban.

Batiz András kormányszóvivő bejelentette, hogy egy hét alatt 7300 telefonhívás érkezett a 189-es kormányzati számra.

Viszont nem kell új ellenőrzési pontokat létesíteni Magyarországon a szlovákiai Bősön talált, H5-ös vírussal fertőzött vadmadár miatt – közölte az országos főállatorvos.

Az állategészségügyi hatóságok elvégzik a szükséges munkát, számba veszik és ellenőrzik az érintett településeken a gazdaságokat. A környéken elhullást nem tapasztaltak.

Szlovákiában a madárevő ragadozó volta miatt a tápláléklánc végén lévő vándorsólyom fertőzött tetemére bukkantak. Ez az állat 10-20 kilométeres területet jár be, és olyan madarakkal táplálkozott, amelyek fertőzöttek lehettek a H5N1-el - közölte a főállatorvos.

Ember csak kivételes esetben kapja meg

Ugyanakkor a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karának dékánjaszerint a madárinfluenza nem jelent kockázatot az emberre, vírusacsak kivételes esetben betegíti meg.

Ahhoz, hogy az ember megbetegedjen, nagyon nagy mennyiségű vírust kell felvennie hosszú időn keresztül, vagyis szinte együtt kell élnie aszárnyasokkal, úgy, ahogy gyakran a délkelet-ázsiai országokban.Magyarországon az állattartási szokások eltérőek, ezért a humánmegbetegedés szinte kizárható - fejtette ki Fodor László.

Azinfluenzavírusról elmondta, hogy az A, B és C víruscsoportból az Atípus egyaránt megtalálható emberben és állatban. A vírus felületénkétféle fehérje van: a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Ahemagglutininból 16 féle típus létezik, a neuraminidázból pedig 9, ígya variációk lehetősége 144. Az influenzatörzsek tulajdonsága, hogyadaptálódnak a gazdafajhoz, vagyis a madárinfluenza madarakat, alóinfluenza lovakat, a sertésinfluenza sertéseket, a humán influenzapedig az embert betegíti meg - ismertette Fodor László.

A madarak sokféle vírust hordozhatnak, de az esetek többségében ezek azállatokat nem betegítik meg. A vírus a bélsárral ürül, és ha afertőzött bélsár porát belélegzi az ember, kialakulhat a betegség, deehhez nagyon nagy mennyiségű vírus kell - mondta az egyetemi tanár.

Hozzátette: a madárinfluenza-törzseknek két virulenciaváltozatuk van,az alacsony és a magas patogenitású (megbetegítő képességű) - a tömegeselhullást az utóbbi okozza. A magas patogenitású törzsek a baromfinál aH5-ös vagy a H7-es csoportba tartoznak. Világszerte tizenkétmadárinfluenza-járvány volt az elmúlt tíz évben, tehát a betegség nemtartozik a különlegességek közé; Magyarországon a 1970-es években iskimutatták a vírust - jegyezte meg Fodor.

A madárinfluenza okozta halálesetekkel kapcsolatban elmondta: 2003-banHollandiában a H7N7 vírus okozott járványt, akkor mintegy 30 milliószárnyast pusztítottak el, és 80 humán megbetegedés történt, egy emberbelehalt a fertőzésbe. A járvány Vietnamot érintette a legsúlyosabban.A 83 milliós országban az utóbbi két év alatt 40 ember halt meg azállattól elkapott betegségben.

(forrás: MTI)

Megsemmítésre váró szárnyasok Romániában