Baromfi- és madárállományokban súlyos tüneteket és igen magas elhullási arányt csak a magas patogenitású (megbetegítőképességű) vírusok okoznak. Kivételesen masszív fertőződés esetén (fertőzött baromfiistállókban való tartózkodás, szállításnál, piaci árusításnál, vágásnál való közreműködés során a fertőzött levegő beszívásával) ez az altípusú vírus megbetegítheti az embereket is. Az 1997 óta előforduló emberi esetek, mint ismert, rendkívül ritkán következnek be. Ettől a vírustól egy beteg baromfiállományt gondozó holland állatorvoson kívül Európában senki sem halt meg. Talán ezt a hírt akarja a magyar média hangsúlyozni, hogy ezt a vírust "az emberre is veszélyesnek (sőt olykor kivételesen veszélyesnek)" minősíti. Csakhogy felelőtlenség ilyen közhangulatot teremteni egy országban, ahol a lakosság nincs kitéve a masszív fertőződés veszélyének! Nem is lesz kitéve, mert védekezési módszerünk ezt a lehetőséget még a vírus behurcolását követőn is kizárja.

A vírus terjesztésében eddig is részt vevő főleg vad vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk) járványközvetítő szerepe is megváltozott. Ezen fajok a madárvilág "legöregebb" tagjai. Évmilliók alatt az influenzavírusok szervezetükhöz annyira adaptálódtak, hogy azok már nem betegítik meg őket. Vándorlásaik során a fertőzöttségnek ugyan gyakran ki voltak téve, de ellenálló szervezetükben a vírus csak a bélcsatorna sejtjeiben tudott szaporodni, s a fertőzöttség ellenére tünetmentesek maradtak. A bélsarukkal ürített töménytelen vírustól azonban az általuk látogatott víz valóságos "víruslevessé" válik.

Az alacsony megbetegítő-képességű vírusok fogékony állományokban terjedve azonban magas fertőzőképességűvé válnak, s most már tömegesen betegítik meg a vírussal fertőzött állományokat. Korábbi "faji védettségüket" a magas megbetegítőképességű vírusok áttörik. Részben most már ilyen vírusokat hurcolnak a vándormadarak, és részben maguk is belepusztulhatnak a fertőzésbe. Ezért vagyunk főleg Európában tanúi a hattyúk (és vadkacsák) elhullásának. Ezek állítólag Dél-Európában és Közel-Keleten fertőződtek az ottani madárinfluenzás állományoktól, s északra vonulásuk során terjesztik a vírust Közép-Európa országaiban. Szerencsére a hattyúk szűk közösségben élnek, környezetükben nem tűrnek meg idegen madarakat.

A hivatalos jelentések szerint Európában 2006-ban csak Oroszországban, Romániában, Ukrajnában (és Törökországban) fordul elő baromfi-influenza a baromfiállományokban. Ez azt jelenti, hogy az EU által előírt védekezési módszert az uniós országok betartják.

állatorvos akadémikus