„Vegyük az iraki háborút. Milyen tanulságai vannak az információs kort illetően? Az internet segítségével bármit megtudhatunk Irakról. Másrészt viszont az amerikai kormány, az ellenzék és a világ titkosszolgálatai egyaránt téves információkkal rendelkeztek a tömegpusztító fegyverekről” – írja David Gelernter, a Yale informatika professzora.

Gelernter nem csak provokálni akar. Nagyon is komolyan gondolja, hogy az oktatás helyzete nem javult számottevően az információs kor beköszöntével. A dégeneráció fiataljai már számítógépek között nőnek fel, és Amerikában egyre több tantermet szerelnek fel internettel és számítógéppel abban a reményben, hogy szívesebben és jobban tanulnak majd a diákok. A gyerekek azonban többnyire játszanak a komputeren, és az internetet is főként szórakozásra használják. Egyre többet lógnak a neten, de egyre kevesebbet tanulnak. Az elmúlt évtizedekben több tantárgy, például a történelem oktatásának eredménye drámaian romlott.

Az iskola falain kívül sem rózsás a helyzet. Az információs csatornák számának növekedése együtt jár a specializálódással – hívja fel a figyelmet Gelernter. „Miközben a források száma mind gyorsabban nő, a legtöbb forrás közönsége szűkül, mígnem eljutunk az egy fős közönséghez” – számolt be a digitális szolipszizmus jelenségéről a Metazin.

„Az információs korban bárki megteheti, hogy csak olyan emberekkel érintkezik, és csak olyan témákkal foglalkozik, akiket és amelyeket jól ismer és kedvel” – folytatja Gelernter. Mind mélyebbre merül egyvalamiben, s közben lehetősége van rá, hogy semmi mással ne foglalkozzon.

Azért biztató jelek is vannak – ismeri el az informatika szkeptikus professzora. Azt reméli, hogy a blogok segítségével ismét felvirágozhat a színvonalas újságírás. Másrészt abban is bízik, hogy egyre több olyan internetes lap jön létre, amely kiválogatja és szemlézi az értékes tartalmakat.

A Metazinon nem fog múlni.